A gondolkodás logikai formái, a fogalom

A legtöbb tárgyat általánosító fogalmak. Terjedelmükbe a legtöbb tárgy tartozik. A legnagyobb terjedelmű fogalmak. Minden tudománynak megvannak a maga kategóriái.

–         Fiktív fogalmak, üres osztályú fogalmak, nullterjedelmű fogalmak

Ezeknek a fogalmaknak csak tartalmuk van, de terjedelmük nincs, azaz a valóságban nem található egyetlen egy dolog sem, a fogalomban tükröződő lényeges jegy vonatkozna. Ezt a fogalomfajtát előrevetítjük, vagyis anélkül alkotjuk meg, hogy a valóságból a tárgyról inger érne bennünket. A fiktív fogalmak addig maradnak fiktívek, míg a valóságban nincs egy olyan tárgy, dolog, jelenség, amire a fogalom tartalma vonatkozik. Ha egy tárgyra vonatkozik, akkor egyedi fogalommá alakul, aminek a terjedelme vagy megszámlálható, vagy megszámlálhatatlan.

–         Pozitív fogalmak

A lényeges jegy az, hogy hiányzik a tárgynak a jegye.

–         Konkrét fogalmak

A tárgy lényeges jegyét kiemeljük, de magától a tárgytól nem választjuk el.

–         Absztrakt fogalom

A tárgy lényeges jegyét nemcsak a lényegtelen jegyektől, hanem magától a tárgytól is elvonatkoztatjuk. Kétszeresen absztrahálunk, külön fogalmat alkotunk.

–         Osztályfogalom

A fogalomban tükröződő lényeges jegy vonatkozik a fogalom terjedelmébe tartozó minden egyedre.

–         Gyűjtőfogalom

A lényeges jegy, ami a fogalomban tükröződik, nem mondható el külön-külön a tárgy részeiről.

–         Kategorikus fogalmak

A tárgy és a belső tulajdonságának viszonyát tükrözzük. A tárgyról önmagában fogalmat alkotunk, nincs szükség külső kapcsolatára.

–         Viszonyfogalmak

A tárgynak a külső kapcsolatát tükrözi.

 

Terjedelem és tartalom szempontjából

Nem-fogalom (fölérendelt fogalom) fajfogalom (alárendelt fogalom). Amit elmondhatok a nem-fogalomról, azt mind elmondhatom a fajfogalomról is, de megfordítva nem lehetséges. A nem-fogalom terjedelmébe beletartozik a fajfogalom terjedelme is, megfordítva nem igaz.

Minden fogalomnak megvan az ellentétes párja.

Lehet a fogalom:

• → egyedi és általános,
• → pozitív és negatív,
• → konkrét és absztrakt,
• → osztó és gyűjtő,
• → kategorikus és viszony,
• → nem- és fajfogalom

Ha egy fogalom az ellentétes párok valamelyikébe beletartozik, akkor az a fogalom még a többi pár valamelyikébe is besorolható.

Fogalmak közötti viszonyok

A valóságban a tárgyak, amelyekről fogalmat alkotunk, nem elszigetelten léteznek, hanem valamilyen kapcsolatban vannak egymással. Ezt a kapcsolatot, viszonyt tükrözzük a fogalmak közötti viszonyokkal.

Ha két fogalom terjedelme részben egybeesik, akkor azt mondhatjuk, hogy a két fogalom között keresztezési viszony van.

összehasonlító fogalom	összehasonlíthatatlan fogalom
(Van közös jegyük, melyeknek alapján összehasonlíthatjuk a két fogalmat.)	(Nincs közös jegyük, melynek alapján összehasonlíthatjuk a két fogalmat.)
Az összehasonlítható fogalmak lehetnek:
összeegyeztethető	összegyeztethetetlen
(a két fogalom terjedelme nem zárja ki egymást)	(a két fogalom terjeelmei kizárja egymást
 két fogalom terjedelme teljesen egybeesik ekvivalens viszonyban vannak. Egyértelmű viszonya a logikai neve.   ‚ Az egyik fogalom terjedelmébe belatartozik a másik fogalom terjedelme, de nem merítik ki azt, alá- fölérendeltségi viszonyban van a két fogalom.	 kijelentő – kérdő mondat (Egyetlen egy kijelentő mondan sincs, ami ugyanakkor kérdő mondat is lenne, és megfordítva sem lehetséget)

  ‚ Ellentmondásos viszonyban van a két fogalom akkor, ha az egyik fogalom tagadja a másik fogalom tartalmát, de nem állít semmi konkrétet. Ami az egyik fogalom terjedelmébe nem tartozik bele, azt a másik fogalom terjedelme teljes egészében magában foglalja.   ƒ Keresztezési viszony(szub­kont­rárius), ha mindkét fogalom terjedelmében van olyan tárgy, ami beletartozik a másik fogalom terjedelmébe is. De mindkét fogalom terjedelmében van olyan tárgy is, ami nem tartozik a másik fogalom terjedelmébe, tehát a két fogalom terjedelme keresztezi, részben fedi egymást.   ƒ Ellentétes viszonyakkor áll fenn, a két fogalom között, ha a két fogalom terjedelme a közös nem-fogalmon belül a legtávolabbi tárgyak terjedelmét jelöli. (Az ellentmondásos és ellentétes viszony között az a különbség, hogy az ellentmondásos viszonyban csak tagadjuk a másik fogalom tartalmát, míg az ellentétes viszonyban a tőle legtávolabbit állítjuk.)