Hirdetés

A gondolkodás logikai formái, a fogalom

9 perc olvasás

A gondolkodás logikai formái, a fogalom

  A fogalom a valóság megismerésének egyik alapformája, amelynek segítségével a tárgyak, jelenségek, folyamatok lényeges vonatkozásait tükrözzük vissza.

Hirdetés

A fogalom (pl. a citrom fogalma) a tárgyak belső, lényeges, az észlelet és a képzelet a külső, felszíni tulajdonságait tükrözik vissza. A fogalom az érzéki anyag feldolgozása eredményeképpen, közvetve vonatkozik a megismerésen kívüli valóságra.

A fogalom az a gondolati forma, amely a valóság tárgyainak, jelenségeinek leglényegesebb jegyeit tükrözi általánosított formáiban.

A fogalomalkotás akkor eredményes, ha a tárgy vagy jelenség sokféle tulajdonsága közül a leglényegesebbet ki tudjuk emelni és ezt tükrözni tudjuk. A fogalom mint általánosított visszatükrözés, valamely osztályhoz tartozó egyes tárgyak közös és lényeges vonásait tükrözi vissza.

A fogalmakat szavak segítségével fejezzük ki. A fogalom és a szó között szoros kapcsolat van, de nem azonosíthatók.

Hirdetés

Minden fogalmat szóval vagy összefüggő szócsoporttal fejezünk ki, de nem minden szó jelöl fogalmat.

  • → Egy szó két vagy több fogalmat jelöl: pl.: ég – fog – nyúl – fűz – tűz stb.
  • → Egy fogalmat két különböző szóval fejezhetünk ki: pl.: kurta-rövid, kutya-eb, burgonya-krumpli stb.
  • → Egy fogalmat sok különböző szóval fejezünk ki: pl.: kiabál, üvölt, ordít, kiált, rikácsol stb.
  • → Egy fogalmat összefüggő szócsoporttal fejezünk ki: pl.: Mátyás király fekete serege.

A fogalom alkotóelemei

1.)   A fogalom tartalma a fogalomba tükröződő lényeges jegyek összessége.

2.)    A fogalom terjedelme a fogalomban tükröződő tárgyak összessége, amikre a fogalom tartalma vonatkozik.

A fogalomban visszatükröződő tárgyak mennyisége alapján különbséget teszünk:

Hirdetés

a)     egyed az egy tárgyra vonatkozó fogalom terjedelme (pl. Debrecen)

b)     osztály a több tárgyra vonatkozó fogalom terjedelme (pl. város)

Az osztályon belül különbséget teszünk nem (genus) és faj (species) között.

–         Nemnek nevezzük az egy másik osztályhoz viszonyítva szélesebb terjedelmű osztályt.

–         Fajnak nevezzük az egy másik osztályhoz viszonyítva kisebb terjedelmű osztályt.

Hirdetés

A nem és a faj megkülönböztetése viszonylagos.

A fogalom tartalma és terjedelme egymással fordított viszonyban van.

A fordított viszony törvényének hatálya csak a nem és faj viszonyára terjed ki.

A fogalomalkotás szempontjából a tulajdonságok nem azonos értékűek.

A tárgy tulajdonságait csoportosíthatjuk:

–         lényegtelen jegyek (ezek hozzá is tartozhatnak a tárgyhoz, meg nem is),

Hirdetés

–         szükséges, de nem elégséges jegyek (ezek már nem válaszhatók el a tárgytól, de még nem különböztetik meg a tárgyat a hozzá hasonlótól),

–         leglényegesebb jegyek (nem válaszhatók el a tárgytól). A tárgyat minden mástól megkülönböztetik, azzá teszi a tárgyat ami, ami nélkül a tárgy nem létezik. A fogalomalkotáskor ezt a lényeges tulajdonságot, kiemeljük, vagyis absztraháljuk és ezt tükrözzük a fogalomban általánosított formában.

A lényeges tulajdonság vagy megvan a tárgyban, vagy nincs meg, és akkor éppen az lesz a lényeg, hogy hiányzik pl.: árva gyermek.

A fogalom fajtái:

Œ 1) Terjedelem szempontjából a fogalmak lehetnek:

–         egyedi fogalom,

–         részleges fogalom,

–         általános fogalom,

–         kategóriák, legáltalánosabb fogalmak,

–         fiktív fogalmak, üres osztályú fogalmak.

Hirdetés

 2) Tartalom szempontjából a fogalmak lehetnek:

–         pozitív és negatív fogalmak,

–         konkrét és absztrakt fogalmak,

–         osztó- és gyűjtőfogalmak,

–         kategorikus és viszonyfogalmak.

Ž 3) Terjedelem és tartalom szempontjából:

–         nem fogalom,

–         faj fogalom.

–         Egyedi fogalmak

Egy tárgyat általánosító fogalmak, terjedelmükbe egyetlen egy dolog tartozik. A fogalomra tükröződő lényeges jegy egy tárgyra vonatkozik.

–         Részleges fogalom

Ezeknek az elkülönítése viszonylagos, mert ugyan az a fogalom lehet általános is, és részleges is, aszerint, hogy nálánál nagyobb terjedelmű, vagy kisebb terjedelmű fogalomhoz viszonyítunk.

–         Általános fogalom

Több tárgyat általánosító fogalom; terjedelmébe egynél több, de nem a legtöbb tárgy tartozik.

Hirdetés

–         Kategóriák

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!