A filozófiai megismerés sajátosságai

Az elődök példáján tanulva magunknak is képessé kell válnunk a problémák meglátására, kérdések felvetésére, és válaszok megfogalmazására. A filozófiai gondolatnak mindig saját alkotásként kell létreejönnie. Mindenkinek magának kell megalkotnia.

4. A filozófia célja

Az értelmiségi ember számára szükséges valamiféle tudatos, koherens világnézet, amelynek elméleti szintje magasabb és igényesebb a spontán világnézetnél, azaz szüksége van filozófia kulturáltságra, enélkül nagyon is féloldalas lenne a felkészültségünk, nagyobb lenne az ún. „szakbarbárság” veszélye. A világnézet, világkép létrejöhet spontán módon, és tanulás során, illetve a két folymat keveredése útján. A filozófiát az emeli a spontán világnézet fölé, hogy igényes válaszokat kíván megfogalmazni a világnézeti kérdésekre, a válaszokban egyfajta koherenciára (logikai illeszkedésre) törekszik. Nem állíthatjuk, hogy a filozófia tudomány, csak arra utalhatunk, hogy a fogalomhasználat következetességével, a kijelentések logikai kapcsolódásával, indoklási igényével, magyarázatával a tudományos igényt figyelembe veszi és alkalmazza. Ez a tudományos igény az, amely megkülönbözteti a filozófiát a teológiától is.

A filozófia azért szükséges az ember számára, hogy otthon érezhesse magát abban a világban, amelyben él. Az emberi világ kellő megismeréséhez van szüksége az embernek az elméleti tudat szintjét elérő világnézetre, azaz filozófiára.

Az értelmiségképzésen belüli filozófia tanulmányok ahhoz járulnak hozzá, hogy jobban értse az értelmiségi  ember a világot, amelyben otthon kell lennie és tudatosabban alakíthassa  ki a hozzávaló viszonyát.

5. A filozófia területei

Attól függően, hogy egy-egy konkrét filozófia a valóság mely részterületének megmagyarázására irányul filozófiai diszciplinákat különböztethetünk meg. Főbb filozófiai diszciplinák:

1. Lételmélet (ontológia) A létező dolgok, valamint általában a létezés közös törvényszerűségeinek leírására vállalkozik.
2. Ismeretelmélet (gnoszeológia) Az emberi megismerés lehetőségeit, korlátait és általános törvényszerűségeit vizsgálja.
3. Dialektika A létező dolgok közötti egyetemes összefüggés formáit, a mozgás egyetemes törvényeit, valamint a megismerés folyamat- jellegét, annak fejlődési törvényeit írja le.
4. Természetfilozófia A modern természettudományos világkép világnézeti-filozófia konzekvenciáit kutatja. Számos alterületre tagolódik (pl. a genetika világnézeti problémái, modern kozmológia, stb.)
5. Társadalomfilozófia Többféle terjedelemben használt fogalom. Legszélesebb értelmezésben a természetfilozófia ellenfogalma. Felölel minden az emberi társadalommal (és az  emberrel) összefüggő filozófiai problémát. Szűkebb értelemben az emberi társadalommal (társadalmakkal) közösségek kialakulásával, létével, fejlődésével kapcsolatos világnézeti kérdéseket öleli fel.Általános társadalomértelmezést ad, így részben fedik egymást az általános szociológia néven jelölt diszciplinával.
6. Filozófiai antropológia Főbb kérdései: Mi az ember? Mitől ember az ember? Milyen módon fejlődött ki az ember?
7. Történelemfilozófia Az emberi társadalom kialakulása és történelmi fejlődése általános törvényeit írja le. Kutatja az egyes ember szerepét és lehetőségeit a történelemben.
8. Politikai filozófia A társadalom politikai életének filozófia értelmezése és leírása.
9. Erkölcsfilozófia A társadalom (és az egyén) erkölcsi élete filozófiai problémáinak, értelmezéseinek szintézise.
10. Vallásfilozófia A vallás lényegének, az ember és a transzcendens viszonyának, a vallás társadalmi szerepének filozófiai kérdései.
11. Esztétika Művészetfilozófia. Az esztétikum különböző kategóriákban való megjelenését, törvényszerűségeit vizsgálja, főként a művészetben.