Az infláció
Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!
Az infláció
1, Inflációnak nevezzük a tartós árszínvonal emelkedést
Számítására az inflációs rátát használjuk: (P1-P0)/P0
Defláció: tartós árszínvonal csökkenés
Fajtái számmérték alapján:
- Kúszó infláció
- A ráta egy számjeggyel mérhető
- Az árak nem stabilak, de változásainak mértéke igen
- Nincsenek hirttelen árváltozások, stabil gazdaság és előre jól megbecsülhető árváltozás jellemzi
- Vágtató infláció
- Az inflációs ráta kettő, esetleg három számjeggyel mérhető
- Előfordulhatnak hirtelen árváltozások
- Az árváltozások előrejelzés nem teljesen megbízható
- Hiperinfláció
- A ráta három vagy több számmal mérhető
- Drasztikus árváltozások jellemzik
- Minőségileg új árszínvonal jön létre esetleg új pénznem bevezetésével
2, A keresleti infláció: a makrogazdaság kereslete változatlan kínálat mellett megnő, vagy a kereslet növekedésének méréke meghaladja kínálat növekedését
makrogazdasági kereslet: a javak azon mennyisége az árupiacon, amleyet a gazdasági szerplők adott árszínvonalon vásárolni szertnének YD= C+I
A makrokereslet autonóm elemeinek a növekedése inflációt gerjeszt
- I. Autonóm fogyasztás (C0) növekedése
Oka: a fogyasztók (ceteris paribus) reklán, pánik, spekuláció stb. miatt megnövelik a fogyasztási javak iránti keresletet
Keletkezése: az autonóm fogyasztás (C0) értéke nő → része az összpiaci keresletnek, ezért a makrokereslet is nő (YD)→ adott kínálat mellett megnövekszik a kereslet az árupiacon, így ez túlkeresletet okoz→ a vállalatok a túlkersletre reagálva megemelik az árakat→ INFLÁCIÓ
- II. Autonóm beruházás (I0) növekedése
Oka: a kedvező profitkilátások, javuló gazdasági helyzet, spekuláció hatására a vállalatok növelik beruházási keresletüket
Keletkezése: megnövekedett beruházás (I) -ceteris paribus- a bankok megemelik a hitelkamatlábat → ezzel a piacon áremelkedést, inflációt idéznek elő → a megnövekedett kamatlábak hatására a vállalatok egy része visszamondja a beruházás iránti keresletét, mert ilyen drágán már nem éri meg hitelt felvenni
3, A kínálati infláció (avagy költség infláció): a makrogazdasági kínálat változatlan kereslet mellett csökken, ill. a kínálat csökkenése meghaladja a kereslet csökkenését
makrogazdasági kínálat:
I. Bérköltség inflációs hatása
[Közvetlen]
Oka: a bérharcok eredményeként megnö a bérköltség
Keletkezése: emelkednek a bérek → a vállalatok közvetlenül beépítik a termék piaci árába → azonnal áremelkedést okoz → INFLÁCIÓ
[Közvetett]
Oka: a bérharcok eredményeként megnő a bérköltség
Keletkezése: a vállalatok adott bértömegből kevesebb embert tudnak foglalkoztatni → elbocsáltják a felesleges munkaerőt → csökken a kibocsáltás adott kereslet mellett → a piacon túlkereslet alakul ki áremelkedést okozva → INFLÁCIÓ
II. Termelési eszközök inflációs hatása
[Közvetlen]
Oka: külső gazdasági hatás miatt a termékek, anyagok, termelési eszközök ára megemelkedik
Keletkezése: a megemelkedett költségeket a vállalatok azonnal beépíti az általuk előállított termékek és szolgáltatások árába → követlen áremelkedést INFLÁCIÓT okozva
[közvetett]
Oka: külső gazdasági hatás miatt a termékek, anyagok, termelési eszközök ára megemelkedik
Keletkezése: a vállalat nem költenek többet termelési eszközre, hanem nem vásárolják meg azokat → kevesebb eszközzel kevesebb terméket tudnak előállítani → csökken a vállalatok termelése → a makrogazdasági kínálat adott kereslet mellett csökken → INFLÁCIÓ
4, Az ár-bér spirál folyamata
Az árak és bérek emelkedését egymást erősítő folyamatát ár-bér spirálnak nevezem
Ennek folyamata:
Az árszínvonal nő→ a pénzbérek növekednek→ csökken a munkakereslet → csökken a foglalkoztatottság→ csökken a kibocsáltás→ túlkereslet alakul ki a árupiacon → az árszínvonal újra emelkedni fog
5, Az infláció hatása a gazdaságra
táblázat a 121.o
KERESLETI INFLÁCIÓ
A fogyasztók az esetleg újabb árszínvonal-emelkedéstől tartanak, ezért nő az autonóm fogyasztás, a beruházó pedig a jövőre nézve jobb profitvárakozásokkal számok, ezért nő a beruházási kereslet→ összkereslet növekszik
Pénzmennyiség növekszik→ pénzpiaci túlkínálat→ csökken a piaci kamatláb→ nő a beruházási kereslet→ összkereslet növekszik
KÍNÁLATI INFLÁCIÓ
Nominál bér növekszik→ nő a reálbér→ csökken a munkakereslet→ csökken a foglalkoztatás→ csökken a kínálat
Összességében elmondható, hogy a keresleti infláció növeli az összkeresletet, míg a kínálati infláció csökkenti a kínálatot