Az externália, mint piaci elégtelenség
Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!
Az externália, mint piaci elégtelenség
Az externália fogalma
Az externhatások csoportosítása, az egyes fajták bemutatása
Társadalmi határköltség
Társadalmi határhaszon
A piaci és a társadalmi optimum eltérései
Az állami beavatkozás szükségessége: internalizálás
A javak csoportosítása
1, Az externália fogalma
externália: külső gazdasági hatás, amikor egy piaci adás-vétel következtében az adott ügyleten kívűl álló szereplők környezetében nem szándékolt hatások lépnek fel
2, Az externhatások csoportosítása, az egyes fajták bemutatása
Jellegét tekintve:
- pozitív externália: a külső gazdasági hatás a harmadik fél számára kedvező, azaz adott eredményt kisebb ráfordítással, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményt tud elérni
- negatív externália: a külső gazdasági hatás a harmadik fél számára kedvezőtlen, azaz adott eredményt nagyobb ráfordítással, vagy adott ráfordítással kisebb eredményt tud elérni
pozitv externália például méztermelés, negativ például a környezetszennyezés
Megjelenése szerint:
- termelői externália: amikor az extern hatás okozója termelői tevékenység
- fogyasztói externália: amikor a fogyasztási tevékenység okoz külső gazdasági hatást
3, Társadalmi határköltség (MSC): egy termék pótlólagos egységének előállításával, felhasználásával, elfogyasztásával adódó összes költségváltozás.
4, Társadalmi határhaszon (MSB): egy termék pótlólagos egységének előállításából, felhasználásából, elfogyasztásából eredő összes haszonváltozás.
5, A piaci és a társadalmi optimum eltérései
- Az externális hatásokról a piac nem vesz tudomást. Az alaptevékenységek optimális szintjét úgy határozzák meg a termelők és a fogyasztók, hogy számukra az elérhető hasznosság, ill. profit maximális legyen.
- Társadalmi szempontból az externáliák létezése akadályozza a szűkös erőforrások hatékony elosztását, mert a külső gazdasági hatások miatt nem kalkulálhatnak valós költség és haszonfüggvényekkel a gazdasági szereplők.
A határhaszon (MU) az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egységnyivel növeli fogysztását valamely jószágból.
A határköltség (MC) megmutatja, hogyan változik az összköltség, ha egységnyivel változik a termelés.
6, Az állami beavatkozás szükségessége: internalizálás
Extern hatások internalizálási lehetőségei (internalizálás = belsővé-tétel)
- kedvezmények, támogatások (a pozitív externáliák kezelésére szolgál; az állam megpróbálja ösztönözni az adott termék gyártóját nagyobb termelés előállítására)
- kártérítés (kényszerű kártalanítás, amikor az állam megkísérli jogi eszközökkel kényszeríteni az extern hatás okozóját az extern hatás ellentételezésére)
- adminisztratív intézkedések (az állam hatósági előírásokkal próbálja korlátozni az extern hatások kialakulását)
- önkéntes megállapodás (a felek saját akaratukból kompromisszumos megoldást keresnek az extern hatás kiküszöbölésére)
- vegyes eszközök (a fenti lehetőségeket vegyítik össze)
7, A javak csoportosítása
A javak és csoportjai
Magánjavak: azok a javak, melyek fogyasztásából bárki kizárható és fogyasztása csökkenti a mások számára rendelkezésre álló mennyiséget. Pl. traktor, kifli
Közjavak: azok a javak, amelyek fogyasztásából senki nem zárható ki és fogyasztása nem csökkenti a mások számára rendelkezésre álló mennyiséget. Pl. honvédelem, levegő
Vegyes javak: azok a javak, amelyek fogyasztásából bárki kizárható és fogyasztása csökkenti a mások számára rendelkezésre álló mennyiséget. Pl. sztk, egyetem
Magánjavaknál van rivalizálás és kizárható a nem fizető fogyasztó. A közjavaknál nincsen rivalizálás és nincs kizárva senki.
A közjavak elégtelen kínálata azt jelenti, hogy bár sokak számára hasznos, alapvetően fontos jószágokról van szó, de mert a piaci mechanizmus nem mutatja meg a tényleges fogyasztókat és rezervációs áraikat, így a bevétel lassúvá és bizonytalanná válik. Emiatt az egyéni termelőknek nem jövedelmező ezekben az iparágakban tevékenykedni, s a kínálat megvalósítása az állam feladata.
