Gazdasági és jogi alapismeretek – Mikrogazdasági alapok

Gazdasági alapfogalmak

SZÜKSÉGLET: Hiányérzet, mely cselekvést vált ki, önmaga megszüntetésére.

Szükségletek csoportosítása

I. Létfenntartás szempontjából: létszükséglet, kulturális és luxus szükséglet Létszükséglet: olyan, amit, ha hosszabb ideig nem elégítenek ki, az az élettel összeegyeztethetetlen. Ennek kielégítésére sok mindent megteszünk, de végső esetben szélsőséges megnyilvánulásokhoz vezethet, pl. kannibalizmus, bűnözés-emberölés.

Kulturális: pl. iskola, koncert, színház, olvasás stb. Az élet tartalmasabbá tételét szolgálja, de nem halunk bele, ha elmarad, bár kétségtelenül rosszabb kedvünk lesz.

Luxus: koronként változik és jövedelem függő, hogy ki-mit sorol ide. (pl. nyaralás, utazás, befekteté)

II. Kielégítés módja szempontjából: egyéni (biológiai): pl. éhség, eü. szolgáltatások; kollektív (társas): pl. oktatás, múzeum, mozi, emberi kapcsolatok III. Adott időn belül lehetséges kielégíthetőségi fokuk szerint: effektív vagy látens Effektív szükségletek: adott időn belül kielégíthető és kielégítendő szükséglet (pl. álmos vagyok, iszom egy kávét).

Látens szükségletek: adott időszakban, bár reálisak, de nem kielégíthető szükségletek (pl. álmos vagyok, de nem alhatok, mert egy tanórán vagyok).

Mivel elégítjük ki a szükségleteinket? A szükségletek kielégítésére szolgálnak a javak (egyes számban jószág) és a szolgáltatások.

JAVAK

1) A termelési javak összetevői: Munkatárgyak: ezekre irányul az eleven munka, a munkaeszközök segítségével, átalakításuk céljából, ami által alkalmassá válnak szükségletek kielégítésére

Munkaeszközök: amelyekkel a munkatárgyakat átalakítjuk szükségleteink szerint

A munka eszközei és tárgyai, külön-külön és együttesen is, a termelés eszközei.

A termelési javak termelő (közvetett) vagy másodlagos fogyasztást (szükséglet-kielégítést) jelentenek: a termeléshez felhasznált termékeket, szolgáltatásokat, amelyek lehetnek személyes fogyasztásra alkalmatlanok (gépek, fűtőanyagok) vagy alkalmasak (gyümölcs, vasút, tv stb.).

A termelési javak segítségével állítanak elő újabb termelési javakat és fogyasztási cikkeket.

2) Fogyasztási javak: személyes (közvetlen) vagy végső fogyasztásra kerülnek: eszünk, színházba megyünk, tv-t nézünk, ruházkodunk stb. A javakon belül megkülönböztetjük a gazdasági javakat és a szabad javakat. 1) A szabad javak korlátlanul állnak rendelkezésre és nem szükséges velük gazdálkodni. A társadalom fejlődésének előrehaladtával egyre kevesebb az ilyen szabad jószág. Ide tartozik a napfény, a jó levegő stb.

2) A gazdasági javak azok, amelyeket munkával lehet előállítani, feldolgozni, és szükségletek kielégítésére alkalmassá tenni. Ezek a gazdasági javak mindig szűkösen állnak rendelkezésre, bármilyen szinten (háztartás, vállalat, nemzetgazdaság stb.) mindig korlátozottak. Ezért a velük való gazdálkodás elsőrendű gazdasági feladat. A korlátozottan rendelkezésre álló javakkal való gazdálkodást megkönnyíti azok helyettesítési és kiegészítési viszonya. Ugyanazon szükségleteket különböző javakkal ill. szolgáltatásokkal elégíthetünk ki, és ugyanazzal a jószággal különböző szükségletek elégíthetők ki.

SZOLGÁLTATÁSOK

A szolgáltatások test nélküli ún. „lágy javak”. Legfőbb különbsége a termeléssel szemben, hogy közvetlenül elégít ki szükségleteket, nem pedig javak előállításának „kerülő útján” keresztül. A szolgáltatásnyújtás ugyan felhasznál már korábban termelt javakat, de mégis, a tevékenység maga az, ami közvetlenül a szükséglet kielégítését jelenti, általában a szükségletet igénybe vevő közreműködésével. A szükségletek kielégítése maga a fogyasztás. A szolgáltatások jellemzői: (tevékenység, nem tárgyiasult, nem eredményez tulajdonjogot)

Megfoghatatlanság: nem tárgyiasult, nem látható, nem érezhető (pl. a fodrász azt a gondolatot szeretné átadni a vendégének, hogy egyéniségéhez illő frizurát tud varázsolni. Ezt ugyan már tárgyakkal próbálja elfogadtatni.)

Elválaszthatatlanság: keletkezésekor elfogyasztják (pl. a hajvágás elválaszthatatlan a fodrásztól, aki a szolgáltatást nyújtja, és a vendégtől, aki részére végzik a hajvágást. Kettejük kölcsönhatásának eredménye a szolgáltatás.)

Ingadozás: a fogyasztó elégedettsége a szolgáltatást nyújtó teljesítményétől függ, és hogy hol és mikor végzik (pl., ha még rövid a hajam nem leszek elégedett a hajvágástól, de ha már túl nagy…)