Az immunrendszer

Immunitás (védettség) fajtái:

1. Passzív immunizáció: a szervezetben nem indul be az immunválasz, hanem az orvos kész ellenanyagot (immunglobulint) ad be, amely hatása azonnal megjelenik. Hatása azonban csak pár napra korlátozódik, hiszen nem képződnek memóriasejtek. Ált. akkor kerül rá sor, ha az antigén már bejutott a szervezetbe (pl. tetanusz)
2. Aktív immunizáció (vakcináció): Során a szervezete ellenanyagok termelésére késztetjük, azáltal hogy legyengített vagy elölt, de antigénsajátosságait megtartó kórokozót juttattunk a szervezetbe. Ennek hatására megindul a specifikus immunválasz, elkötelezett nyiroksejtek, köztük memóriasejtek képződnek a szervezetben, és néhány hét alatt létrejön az évekre vagy évtizedekre szóló védettség.

 Magyarországon kötelező védőoltások:

• tuberkulózis
• kanyaró
• agyhártyagyulladás
• hepatitist-B
• diftéria

Az immunitás felfedezése Louis Pasteur nevéhez fűződik. Ő állapította meg, hogy melyik baktérium okozza a gyermekágyi lázat. Megoldotta a háziállatok tömeges pusztulását okozó lépfene megelőzését védőoltással. Legnagyobb érdemének a veszettség elleni védőoltás előállítását és bevezetését tartják.

Fertőzés: során a kórokozók bejutnak a szervezetbe és ott elszaporodnak.

Járvány: A megbetegedések száma adott területen, adott idő alatt meghaladja az átlagos megbetegedések számát.

Allergia: Közömbös, ártalmatlan antigén megjelenésekor heves immunválasz alakul ki.

Az antibiotikum baktérium fertőzés ellen hatásos, vírus fertőzés megélezősére pedig a védőoltás.

További kidolgozott biológia tételeket itt találsz.