Hirdetés

Az emberi bőr felépítése és egészségtana

8 perc olvasás
Az emberi bőr felépítése és egészségtana

Felépítése

A bőr szervezetünk első védelmi vonala és egyben a legnagyobb szervünk, ill. érzékszervünk: összfelülete 1.4-1.6 négyzetméter, testsúlyunk 10-15 százalékát teszi ki (kb. 10 kg).

Hirdetés

Egyik fő feladata, hogy elhatárolja szervezetünket a környezettől, ezáltal védi a káros külső hatásoktól, tehát véd a mechanikai hatásoktól, a kórokozóktól, a káros UV-sugárzástól és a kiszáradástól. Ezenfelül részt vesz a hőszabályozásban, a hőszigetelésben, a D-vitamin termelésben, a kiválasztásban és a tápanyagraktározásban, valamint a szervezet és a külvilág közötti kapcsolat fenntartásában.

Három réteg alkotja: kívülről a hám borítja, az alatt található az irha, legbelül pedig a bőralj.

  1. Hámréteg:
  • Többrétegű elszarusodó laphámból áll, amelynek legkülső része, a szaruréteg folyamatosan lehámlik, mivel a mélyebb rétegekben lévő előhám sejtjei mitózisos osztódással újabb és újabb sejteket termelnek, és az idősebbeket fokozatosan a felszín felé tolják. A sejtekben elöregedésük során szaruanyag (keratin) halmozódik fel, végül elpusztulnak, és vékony szarupikkelyekké alakulnak át.
  • Ez a száraz szaruréteg akadályozza a testnedvek elpárolgását, így véd a kiszáradástól, és egyben a kórokozóktól.
  • A hám felületére nyílnak a faggyúmirigyek, amelyek zsírszerű váladékukkal a faggyúval nem csak magukat a szőrszálakat, de a szaruréteget is vízhatlanná és rugalmassá teszik. Ide nyílnak a verejtékmirigyek kivezető csövei is, amelyek váladéka a verejték elpárolgás közben hőmennyiséget von el a szervezettől (exoterm folyamat), ezáltal véd a túlhevüléssel szemben.
  • A hám belsejében nagyobb számban található pigmentsejtek adják a bőr színét. A bennük lévő sötét festékanyag (melanin) elnyeli a napfény káros, mutációkat okozó ultraibolya sugarait, így azok nem károsítják a mélyebben fekvő szöveteket. Tartós napsütés, napozás hatására a pigment anyag termelése fokozódik, a felhalmozódó festék miatt a bőr sötétebb színű lesz, vagyis lebarnulunk. A sötétebb bőr nagyobb mértékű védelmet biztosít a károsító napsugarak ellen.
  • A hámréteg ereket nem tartalmaz, ezért a tápanyagokat az alattuk lévő kötőszöveti rétegből diffúzió útján kapják.
  • A bőr szaruképződményei a köröm és a szőrzet. Az ujjakon a hám feslő rétege képezi a körmöt.
  1. Irha:
  • Hám alatti kötőszöveti réteg, amely főként lazarostos kötőszövetből áll.
  • A hám és az irha nagy hullámos felülettel érintkezik, így erősen tapadnak egymáshoz, ezáltal táplálja és rögzíti a felhámréteget.
  • Kollagén- és rugalmas rostokban gazdag, így biztosítja a bőr szilárdságát, rugalmasságát.
  • Erekben, idegvégződésekben és mirigyekben gazdag terület.
  • A nagyszámú idegvégződés a környezetből érkező ingereket veszi fel: hideg, meleg, tapintás, nyomás érzékelését teszik lehetővé.
  • Az irha érhálózata látja el a hámszövet anyagforgalmát is, ezek az erek fontos szerepet játszanak a szervezet hőszabályozásában: nagy melegben vagy fizikai megterhelésre az irha erei kitágulnak, nő a hőleadás, aminek hatására kipirulunk.
  • Irhából erednek a szőrtüszők, ezekből pedig a szőrszálak erednek. A szőrtüsző oldalához szőrmerevítő izmok tapadnak, amelyek a hidegben összehúzódnak, a szőrszálak megemelkednek: libabőrösek leszünk.
  • Két külső elválasztású mirigy található itt: az egyik a szőrtüszőkbe nyíló faggyúmirigy, amely zsírosváladékával elősegíti a szőrszálak és a bőr vízállóságát és rugalmasságát.
  • A másik pedig a verejtékmirigy, amely hőszabályozásban vesz részt, azzal hogy kivezető csöve a hám felszínére nyílik és ide ürül váladéka az izzadság, amely párolgás közben hőt von el a szervezettől, ezzel hűti azt. A verejték főként sót és más ionokat, valamint szerves anyagokat tartalmazó oldat. Az emlő módosult verejtékmirigy, amely anyatejet termel.
  • Jellemző mintázata adja az egyénre jellemző bőrlécrajzolatot, az ujjlenyomatot.
Hirdetés
  1. Bőralj:
  • Alapállománya főként laza zsíros kötőszövet, amely a fölöslegesen bejutott szerves tápanyagok energiatartalmát tárolja.
  • A bőralj rögzíti a bőrt az alatt lévő csontokhoz és izmokhoz.
  • Szerepe van mechanikai és hővédelemben.
  • Valamint a zsírban oldódó vitaminok raktározásában.

A bőr egészségtana

A bőr egészsége alapvető a szervezet működése számára.

Anyajegyek ott alakulnak ki, ahol a pigmentsejtek (melanociták) a szokásosnál nagyobb számban halmozódnak fel, vagyis túlszaporodnak. Túlnyomó részük jóindulatú, de néha daganat alakul ki belőlük, ez a melanóma. Figyelmeztető jel lehet, ha méretük, formájuk vagy színük megváltozik.

Szemölcsök olyan bőrkinövések, amelyek vírusfertőzés következtében alakultak ki, de idővel elmúlnak.

Gombás fertőzés a hajlatokra és a körömre a legjellemzőbb. A nedves felületen megtelepedő gombák hatására a bőr berepedezik, viszket, a köröm elszíneződhet és eldeformálódhat. Ezért fontos, hogy a hajlatainkat mindig töröljük szárazra és uszodában hordjunk papucsot.

Hirdetés

Miteszerek: ha a faggyúmirigyek túl sok váladékot termelnek (főleg serdülő korban), a váladék felhalmozódhat, és eltömítheti a szőrtüszőket, ezek a kis „dugók, pontok”, a miteszerek. Védekezni ellene a bőr alapos tisztításával és a zsíros ételek kerülésével lehet.

Pattanás vagy akne akkor alakul ki, ha az elzáródott szőrtüszőbe gennyesedést okozó baktériumok jutnak, így az elzáródott szőrtüsző begyullad. Megelőzésének legjobb módja a bőr rendszeres tisztítása.

Vérhólyag alakul ki, ha a bőrt hirtelen nagy erőhatás (ütés, csípés) éri, ennek hatásásra a hám alatti erek megsérülhetnek, és a kiszivárgó vér a szövetek roncsolódása nyomán kialakult üregbe gyűlik össze. Hűtés és nyomást kell alkalmazni ilyen sérülésnél.

Vízhólyag akkor jön létre, ha a bőr dörzsölés hatásásra az irhában a roncsolódás nyomán üreg alakul ki, amelyben összegyűlik a sérült nyirokerekből származó folyadék. Sterilizált tűvel ki kell szúrni, majd tartalmát óvatosan kinyomni, fertőtleníteni és leragasztani.

Tetvek, bolhák, rühök bőrünk élősködői lehetnek.

Hirdetés

Az égés veszélyes lehet egyrészt mert az égett bőrfelületen át nagymértékű folyadék vesztés lép fel, amely kiszáradáshoz vezethet, másrészt az elpusztult hám helyén nagy a fertőzés veszély. A legenyhébb az elsőfokú égés, amely bőrpírral jár és csak a hámréteget érinti, itt elég ha kezünket hideg víz alá tesszük vagy borogatjuk. Ennél súlyosabb a másodfokú égés, amely hólyagosodással jár és az irharéteget is érintheti. A legsúlyosabb a harmadfokú égés, amelynél mindenképpen orvoshoz kell fordulni, a mélyebb rétegek is érintettek, a bőr felület elhal, fehéredik vagy szenesedik.