Hirdetés

Az emberi bőr. A kültakaró felépítése, működése és egészségtana

11 perc olvasás
Az emberi bőr. A kültakaró felépítése, működése és egészségtana

1. Az emberi bőr szerkezete

Az emberi bőr a szervezetünk első védelmi vonala. Három réteg építi fel: a hám, az irha és a bőralja. Mint minden kültakaró, fontos szerepet játszik az elhatárolásban, de egyúttal a kapcsolatteremtésben is. A bőr többrétegű elszarusodó laphámjának mélyebb rétege az élőhám. Ezek a sejtek állandó osztódással termelik az újabb és újabb sejteket, melyek kifelé tolódva egyre távolabb kerülnek a hám alatt található irharétegtől, ami a lassú pusztulásukhoz vezet (elszarusodó réteggé válnak). E folyamat közben ellaposodnak, és a védelmet biztosító szaru halmozódik fel bennük, végül pedig lekopnak. Az élőhám sejtjei – amennyiben fokozott UV sugárzás éri őket – sötét színű festéket (melanint) termelnek, mely védi a sugárzástól az élőhám alatti sejteket.

Hirdetés

A festékek elszaporodásával alakulnak ki az anyajegyek, a szeplők, ritkábban a májfoltok.

Az anyajegy a hám pigmentsejtjeinek helyi elszaporodásával alakul ki, így többé-kevésbé kiemelkedik a felszín síkjából. A szeplő a napfény hatására kialakuló apró, körülírt festékfolt, és inkább a világosabb bőrűekre jellemző. Az általában fejen, a nyakon kialakuló májfolt jóval nagyobb. Kialakulásához valószínűleg belső okok vezetnek. A sötétebb bőrpigmentáltságú emberek bőrének sejtjei öröklötten több festéket tartalmaznak. Itt a melanin nem csak a hám alsó rétegében található meg, hanem minden sejtjében, sőt az irhában is. Az elszarusodó hám sejtjei szoros záródásukkal, a felszaporodó szaruval megakadályozzák a kórokozók (vírusok, baktériumok, egysejtűek) behatolását, de kiválóan védenek a savak és a lúgok ellen is.

A bőr felszíne jellegzetes, egyénre jellemző mintázatot mutat, különösen a végtagokon. Az ún. ujjbegyen található bőrlécek alkotják az ujjlenyomatot, mely személyazonosításra is alkalmas.

Három alaptípusa van: ív, hurok, örvény. A három típus akár egy ember kezén is előfordulhat.

Hirdetés

A bőr középső rétege az irha. Alapja lazarostos kötőszövet, melyben számtalan vérér található. Ezek a tápanyagellátás mellett a hőszabályozásban is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Az irhában főleg kollagén rostot találunk. Ez alól az arcbőrünk a kivétel, ahol elsősorban rugalmas rost fordul elő. A kültakarónk különböző területein az irhában szőrtüszőket találunk. A bőrből kiemelkedő, elszarusodó hámsejtekből felépülő szőrszálat az erekkel körülvett szőrhagyma képezi, melynek anyaga elsősorban egy fehérje, a keratin. A szőrtüszőbe nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal védik, fényezik a szőrszálat. A szőrtüszőhöz simaizmok kapcsolódnak.

Ezek a szőrmerevítő izmok képesek a bőrfelszínről megemelni a szőrt. Az ujjakon a hám felső rétege képezi a körmöt, ami a körömágy hámsejtjeiből kialakuló lapos szaruképződmény, és egész életünkön át növekszik. A bőr irhájában található másik mirigy a verejtékmirigy. Ez az egyszerű csöves, külső elválasztású mirigy a vérből vizet, ionokat, sőt kismolekulájú szerves anyagokat is kiválaszt, melyet a bőr felszínére ürít. Azzal, hogy a leadott víz elpárolgása jelentős mennyiségű hőt von el a testtől, fontos szerepet játszik a szervezet hőszabályozásában. Az emberi bőrben illatmirigyek is találhatók, melyek – bár az emlősállatokhoz képest kisebb mértékben – a nemek egymásratalálásában játszanak szerepet. A bőr módosult verejtékmirigyei a tejmirigyek, melyek az emlőket alkotják. A bőr érzékszervként is működik.

A hámban, és főleg az irhában található mechanikai és hőreceptorok fontos információkat szolgáltatnak a külvilágról. Ezek az idegvégtestek a különböző irányú tapintásokat, a mélyebb rétegeket érintő nyomást jelzik az idegi központoknak. Külön receptor érzékeli a szövet hőmérsékletének csökkenését (hidegreceptor) és a növekedését (melegreceptor). A bőr minden részében találunk fájdalomérzékelő szabad idegvégződéseket, melyek bármilyen károsító hatásra ingerületet alakítanak ki. A legmélyebben a bőralja helyezkedik el.

A lazarostos kötőszövetben több-kevesebb zsírszövetet találunk. Ennek mennyisége függ az adott bőrterülettől, a nemtől és az elhízás mértékétől is. A faron, a combon és a hason általában vastagabb a zsírszövet, míg a fül vagy a szemhéj bőraljából hiányzik. Másodlagos nemi jelleg, hogy a nőknél inkább a combok és a fenék, a férfiaknál inkább a has zsírszövete vastagszik a hízás során. A bőralja feladata a tápanyagok és a zsírban oldódó vitaminok raktározása, valamint a mechanikai és a hővédelem.

Lapozz a további részletekért

1 2 3