Az emberi bőr felépítése és egészségtana

A bőr szervezetünk első védelmi vonala és egyben a legnagyobb szervünk, ill. érzékszervünk: összfelülete 1.4-1.6 négyzetméter, testsúlyunk 10-15 százalékát teszi ki (kb. 10 kg).

Egyik fő feladata, hogy elhatárolja szervezetünket a környezettől, ezáltal védi a káros külső hatásoktól, tehát véd a mechanikai hatásoktól, a kórokozóktól, a káros UV-sugárzástól és a kiszáradástól. Ezenfelül részt vesz a hőszabályozásban, a hőszigetelésben, a D-vitamin termelésben, a kiválasztásban és a tápanyag raktározásban, valamint a szervezet és a külvilág közötti kapcsolat fenntartásában.

Három réteg alkotja: kívülről a hám borítja, az alatt található az irha, legbelül pedig a bőralj.

1. Hámréteg:

• Többrétegű elszarusodó laphámból áll, amelynek legkülső része, a szaruréteg folyamatosan lehámlik, mivel a mélyebb rétegekben lévő előhám sejtjei mitózisos osztódással újabb és újabb sejteket termelnek, és az idősebbeket fokozatosan a felszín felé tolják. A sejtekben elöregedésük során szaruanyag (keratin) halmozódik fel, végül elpusztulnak, és vékony szarupikkelyekké alakulnak át.
• Ez a száraz szaruréteg akadályozza a testnedvek elpárolgását, így véd a kiszáradástól, és egyben a kórokozóktól.
• A hám felületére nyílnak a faggyúmirigyek, amelyek zsírszerű váladékukkal a faggyúval nem csak magukat a szőrszálakat, de a szaruréteget és vízhatlanná és rugalmassá teszik. Ide nyílnak a verejtékmirigyek kivezető csövei is, amelyek váladéka a verejték elpárolgás közben hőmennyiséget von el a szervezettől (exoterm folyamat), ezáltal véd a túlhevüléssel szemben.
• A hám belsejében nagyobb számban található pigmentsejtek adják a bőr színét. A bennük lévő sötét festékanyag (melanin) elnyeli a napfény káros, mutációkat okozó ultraibolya sugarait, így azok nem károsítják a mélyebben fekvő szöveteket. Tartós napsütés, napozás hatására a pigment anyag termelése fokozódik, a felhalmozódó festék miatt a bőr sötétebb színű lesz, vagyis lebarnulunk. A sötétebb bőr nagyobb mértékű védelmet biztosít a károsító napsugarak ellen.
• A hámréteg ereket nem tartalmaz, ezért a tápanyagokat az alattuk lévő kötőszöveti rétegből diffúzió útján kapják.
• A bőr szaruképződményei a köröm és a szőrzet. Az ujjakon a hám feslő rétege képezi a körmöt.

2. Irha:

• Hám alatti kötőszöveti réteg, amely főként laza rostos kötőszövetből áll.
• A hám és az irha nagy hullámos felülettel érintkezik, így erősen tapadnak egymáshoz, ezáltal táplálja és rögzíti a felhámréteget.
• Kollagén- és rugalmas rostokban gazdag, így biztosítja a bőr szilárdságát, rugalmasságát.
• Erekben, idegvégződésekben és mirigyekben gazdag terület.
• A nagyszámú idegvégződés a környezetből érkező ingereket veszi fel: hideg, meleg, tapintás, nyomás érzékelését teszik lehetővé.
• Az irha érhálózata látja el a hámszövet anyagforgalmát is, ezek az erek fontos szerepet játszanak a szervezet hőszabályozásában: nagy melegben vagy fizika megterhelésre az irha erei kitágulnak, nő a hőleadás, aminek hatására kipirulunk.
• Irhából erednek a szőrtüszők, ezekből pedig a szőrszálak erednek. A szőrtüsző oldalához szőrmerevítő izmok tapadnak, amelyek a hidegben összehúzódnak, a szőrszálak megemelkednek: libabőrösek leszünk.
• Két külső elválasztású mirigy található itt: az egyik a szőrtüszőkbe nyíló faggyúmirigy, amely zsíros váladékával elősegíti a szőrszálak és a bőr vízállóságát és rugalmasságát.
• A másik pedig a verejtékmirigy, amely hőszabályozásban vesz részt, azzal hogy kivezető csöve a hám felszínére nyílik és ide ürül váladéka az izzadság, amely párolgás közben hőt von el a szervezettől, ezzel hűti azt. A verejték főként sót és más ionokat valamint szerves anyagokat tartalmazó oldat. Az emlő módosult verejtékmirigy, amely anyatejet termel.
• Jellemző mintázata adja az egyénre jellemző bőrlécrajzolatot, az ujjlenyomatot

3. Bőralj:

• Alapállománya főként laza zsíros kötőszövet, amely a fölöslegesen bejutott szerves tápanyagok energiatartalmát tárolja.
• A bőralj rögzíti a bőrt az alatt lévő csontokhoz és izmokhoz.
• Szerepe van mechanikai és hővédelemben.
• Valamint a zsírban oldódó vitaminok raktározásában.

A bőr egészségtana:

A bőr egészsége alapvető a szervezet működése számára.

• Anyajegyek ott alakulnak ki, ahol a pigmentsejtek (melanociták) a szokásosnál nagyobb számban halmozódnak fel, tehát túlszaporodnak. Túlnyomó részük jóindulatú, de néha daganat alakul ki belőlük, ez a melanóma. Figyelmeztető jel lehet, ha méretük, formájuk vagy színük megváltozik.
• Szemölcsök olyan bőrkinövések, amelyek vírusfertőzés következtében alakultak ki, de idővel elmúlnak.
• Gombás fertőzés a hajlatokra és a körömre a legjellemzőbb. A nedves felületen megtelepedő gombák hatására a bőr berepedezik, viszket, a köröm elszíneződhet és eldeformálódhat. Ezért fontos, hogy a hajlatainkat mindig töröljük szárazra és uszodában hordjunk papucsot.
• Miteszerek: ha a faggyúmirigyek túl sok váladékot termelnek (főleg serdülőkorban), a váladék felhalmozódhat, és eltömítheti a szőrtüszőket, ezek a kis „dugók, pontok” a miteszerek. Védekezés a bőr alapos tisztításával és a zsíros ételek kerülésével.
• Pattanás vagy akne akkor alakul ki, ha az elzáródott szőrtüszőbe gennyesedést okozó baktériumok jutnak, így az elzáródott szőrtüsző begyullad. Megelőzésének legjobb módja a bőr rendszeres tisztítása.
• Vérhólyag alakul ki, ha a bőrt hirtelen nagy erőhatás (ütés, csípés) éri, ennek hatására a hám alatti erek megsérülhetnek, és a kiszivárgó vér a szövetek roncsolódása nyomán kialakult üregbe gyűlik össze. Hűtés és nyomást kell alkalmazni ilyen sérülésnél.
• Vízhólyag akkor jön létre, ha a bőr dörzsölés hatására az irhában a roncsolódás nyomán üreg alakul ki, amelyben összegyűlik a sérült nyirokerekből származó folyadék. Sterilizált tűvel ki kell szúrni, majd tartalmát óvatosan kinyomni, fertőtleníteni és leragasztani.
• Tetvek, bolhák, rühök bőrünk élősködői lehetnek.
• Égés veszélyes lehet egyrészt mert az égett bőrfelületen át nagymértékű folyadék vesztés lép fel, amely kiszáradáshoz vezethet, másrészt az elpusztult hám helyén nagy a fertőzés veszély. A legenyhébb az elsőfokú égés, amely bőrpírral jár és csak a hámréteget érinti, itt elég ha kezünket hideg víz alá tesszük vagy borogatjuk. Ennél súlyosabb a másodfokú égés, amely hólyagosodással jár és az irharéteget is érintheti. A legsúlyosabb a harmadfokú égés, amelynél mindenképpen orvoshoz kell fordulni, a mélyebb rétegek is érintettek, a bőr felület elhal, fehéredik vagy szenesedik.