A növények szervetlen anyagból szervest állítanak elő (autotrof életmód). A fotoszintézisben például a széndioxidot a vízből származó hidrogénnel szénhidrátokká redukálják. A növényeknek az ásványi anyagok körforgalmában is nagy a szerepük. A növények az ásványi anyagokat a gyökéren keresztül veszik fel. A gyökér csúcsi részét a gyökérsüveg takarja. Felülete nyálkás, ezért segíti a gyökér mozgását és védi az osztódási zónát. E fölött az osztódási zóna sejteket hoz létre. A fölötte található megnyúlási zóna a gyökér növekedését segíti elő. A felszívási zóna feladata a differenciálódás. A gyökércsúcstól mért távolsága állandó. Megjelennek a gyökérszőrök és belül növényi rostok találhatók. Ezek fölött van a szállítási zóna. A növények ásványi tápanyagait a talaj ionok formájában tartalmazza. Egy részük adszorpcióval a talajkolloidok felületéhez kötődnek. Más részük a talaj vizes fázisában oldott állapotban van. Ez a talajoldat, amiből a növények táplálkoznak. Ezek diffúzióval mozognak, így jutnak el a gyökér felszívó zónájáig. Az ionok felvétele aktív transzporttal (energia befektetés), a víz felvétele passzív transzporttal (energia befektetése nélkül) történik.

A nitrogén felvétele a levegőből történik. A nitrogént a nitrogénmegkötő baktériumok ammóniává, majd a nitrifikáló baktériumok nitritté, vagy nitráttá alakítják. Így felvehetővé válik a sejt számára, ami visszaalakítja ammóniává és karbonsavvá és lesz belőle fehérje. Ez a vegetatív szervek fejlődéséhez nélkülözhetetlen.

A foszfor a generatív szervek fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Pl.: virág, sejthártya alkotója, örökítő anyagban van. A talajból veszi fel a nővény (HPO4)- anion formájában.

A kálium a gyökér tápanyagfelvételéhez nélkülözhetetlen. Enzimek alkotója. A talajból K+ ion formájában felvehető.

A Liebig-féle minimum törvény alapján fontos, hogy a talajoldat az ásványi elemeket megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza. A növények az ásványi elemeket a legkisebb mennyiségben jelenlévő elem arányában veszik fel.

A trágyázással javítható a talaj ásványi anyag tartalma. A műtrágyázás előnye, hogy pontosan adagolható. Hátránya, hogy túladagolható, rontja a termésminőséget, szennyezi az ivóvizet, fulladást okoz. A szervestrágyázás optimálisabb. Állati ürülékkel (guanó), vagy növényi maradványokkal (komposzt) történik.