A sejtalkotóktól a szövetig

A növényi szövetek

A hasonló felépítésű és működésű sejtek összessége a szövet. A növények egész életük során növekednek – osztódószövet végig megtartja osztódó képességét. Hajtás, gyökér hosszirányú növekedését segítők. A növények vastagodását a kambium idézi elő. A hajtás szártagjainak megnyúlása, a köztes növekedés is osztódószövet működésének eredménye.

A növények bőrszövete beborítja az egész hajtásos növényt. A hajtás bőrszövetének védőszerepét a sejtek szoros összekapcsolódása és a sejtek külső falára kiválasztott kutikula erősíti. A növényi szőrök párologtatáscsökkentőek, például az árvácska papillái. Hosszabb fedőszőr a hideg ellen hasznos: kökörcsin, havasi gyopár. Lehet még csalánszőr, repítőszőr (gyapot). A hajtás bőrszövetében gázcserenyílások találhatók. A gyökér bőrszövetén nincsenek gázcserenyílások, sem kutikula, de sejtjeinek nyúlványai és nagy száma megnöveli a vízfelvevő felületet.

Az anyagokat nagyobb távolságra a szállítószövetek szállítják. Két fő alkotórészből állnak: egyik a vizet és a benne oldott sókat szállító farész. Ez elhalt vízszállító sejtekből (hosszú orsó alakúak, végeik lukacsos harántfallal kapcsolódnak) és csövekből áll. Az evolúció során a harántfalak eltűnésével vízszállító csövek is kifejlődtek. Mindkét típusra jellemző, hogy szilárdságukat elfásodott sejtfalvastagodások fokozzák, ezért nem nyomódnak össze. A szállítószövetek másik jellemző alkotója a háncsrész. Itt továbbítódnak a termelt szerves vegyületek. Fő szállítóelemei a rostacsövek – több sejt egyesüléséből keletkeznek, amelyek harántfalai lukacsos rostalemezek. Kísérősejtek kapcsolódnak a rendszerhez, amik élő sejtekből állnak. Ezek a szövetek szállítónyalábokba tömörülnek, mely gyakran tartalmaz kambiumot is, így lehetővé téve a vastagodást.

A növényi test legnagyobb részét alapszövetek alkotják. A táplálékkészítő alapszövetben sok a zöld színtest. Levelek belsejében. A raktározó alapszövet fénytől elsősorban elzárva (gyökér, gumó).

• Víztartó alapszövet – vizes nyálka, például kaktusznál.
• Levegőztető alapszövet – vízi növények.
• Kiválasztó alapszövet – hasznosíthatatlan anyagokat tartalmazza pld. gyantát.
• Szilárdító alapszövet – vastag sejtfal, többnyire elhalt sejtek, hosszú szilárdító rostokat alkotnak.

Az állati szövetek

Az állati szervezet elsődleges védelmét a külvilágtól a hámszövetek látják el. Sejtjei szorosan egymás mellett állnak. Erek nincsenek a hámban. A szomszédos sejtek több ponton is összeérnek, ahol általában keskeny fehérjecsatornák kötik össze őket – a hám egy összefüggő, élő szövetrendszer. A fedőhámok közül a legegyszerűbbek az egyrétegű hámszövetek (lap, köb, henger). Mikrobolyhok a sejtplazma kitüremkedései – felületnövelés. Csillók: például a légcsőben. A többrétegű hám sejtjei változatos alakúak, a felső réteg egyes esetekben elszarusodik – ellenállóbb például az emlősök bőre.

A mirigyhámok váladéktermelésre kifejlődött szövetek. Végkamra és kivezető cső. A termelt váladékot a test külső vagy belső felületére ürítik., például verejtékezéskor. A belső elválasztásúak váladékaikat közvetlenül a testfolyadékba juttatják, például a hormonok a vérbe.

Az állati test különböző szerveinek összekötésében, a váz kialakításában a kötő- és támasztószövetek vesznek részt. A sejtek egymástól távol vannak, fontos a sejtközötti állomány. A rostos kötőszövet sejtjei között lazább vagy tömöttebb szerkezetű hálózatot képeznek a kötőszöveti rostok. A sejtek és a rostok közötti részt szövetnedv tölti ki. A lazarostos kötőszövet szinte minden szerv felépítésében részt vesz, hézagokat tölt ki, vékony hártyákat, válaszfalakt alkot. A tömöttrostos kötőszövet rostjai szorosan egymás mellett helyezkednek el, rendkívül szívós szövetet alkotva például inak.

A zsírszövetben a szövet fő tömegét a nagy kerek zsírsejtek adják, amelyekben a plazma és a mag kis térbe szorul, a zsír kitölti majdnem az egész sejtet. Táplálékraktározás, hővédelem a feladatuk.

A vér is kötőszövet – nagy mennyiségű sejtközötti állománya folyékony.

A támasztószövetek felépítése a kötőszövetekéhez hasonló, de szilárdak, ugyanakkor rugalmasak. Egyik alapvető típusa a porcszövet, melyben a sejtek egyesével vagy kisebb csoportokban helyezkednek el a rugalmasan szilárd sejtközötti állományban. A csontszövet szerves (csontsejtek, rostok) és szervetlen részekből áll. A csontsejtek hosszú nyúlványokkal rendelkeznek. Csatornák találhatóak, bennük vérerekkel.