A sejtalkotóktól a szövetig

Az állati test mozgatásában alapvető szerepük van az izomszöveteknek. Rövid idő alatt nagymértékű összehúzódásra képesek – hosszanti irányban ható. Az izomszövet izomsejtekből áll, amelyek sejtplazmájában összhúzékony egységek, az izomfonalak (aktin, miozin fehérjék) találhatók. Tartósabb, de kisebb erőkifejtésre alkalmas a simaizomszövet. Hosszú, orsó alakú sejtjei egy magot tartalmaznak. Az izomfonalak sűrűn helyezkednek el a sejtplazmában, a sejt hosszanti tengelyével párhuzamosan. A sejteket lazarostos kötőszövet köti össze szövetté. Gerincesek számos belső szervében (bélcsatorna), gerinctelen állatokban található.

A harántcsíkolt izomszövet hosszú, többmagvú sejtjeit izomrostoknak nevezzük. Egy izomrostban több ezer izomfonal fut egymással párhuzamosan. A rostokat vékony kötőszöveti hártya fogja egybe. Gyors és nagy erőkifejtésre alkalmasak, de fáradékonyak. Vázizmokat alkotnak. A szívizomszövet is izomrostokból épül fel, de hosszan tartó, nagy erőkifejtésre képes, nem fárad el. Rostjai elágazóak. Ez is harántcsíkolt.