A gerincvelő működése

A központi idegrendszer és a gerincvelő felépítése

A központi idegrendszer ősibb része a gerincvelő, amely a csigolyák által kialakított gerinccsatornában foglal helyet. Az első nyakcsigolyától a farokcsigolyáig húzódik. A központi idegrendszer agyhártyák borítják. A külső (kemény v. durva) agyhártya rögzíti a gerincvelőt a gerinccsatornán belüli csontokhoz. Az agy és a gerincvelő felületére tapad a lágy agyhártya, amelynek dús érhálózata (pókhálóhártya) a központi idegrendszer sejtjeinek táplálását biztosítja.

A gerincvelő szelvényezett felépítése a csigolyák között kilépő 31 pár gerincvelői reflex ideg eredése jelzi. Az idegek kilépése alapján elkülönítünk nyaki, mellkasi, ágyéki és keresztcsonti szakaszt.

A gerincvelő keresztmetszeti képén jól elkülöníthető a belső, lepke formájú szürkeállomány, és az azt körülvevő külső fehérállomány. A szürkeállomány fő tömegét a idegsejtek sejttestei alkotják, míg a fehérállományban a velőshüvelyes axonok futnak le- és felszálló pályákat alakítva ki. A szürkeállományt szarvakra, a fehérállományt kötegekre osztják.

Szarv

A gerincvelő szürkeállományának területe (hátsó, oldalsó, elülső, középső rész)

• Hátsószarv: asszociációs neuronok
• Oldalsószarv: vegetatív neuronok
• Mellső szarv: motoros neuronok

Köteg

A gerincvelő fehérállományának területe (hátsó, oldalsó, elülső)

• Elülső köteg: leszálló – mozgató – pályák
• Hátulsó köteg: felszálló – érző – pályák
• Oldalsó köteg: vegyesen

Gyökér

A gerincvelői idegeknek közvetlenül a gerincvelő melletti rostjai (hátsó, elülső)

A gerincvelő szelvényezettségét a belőle kilépő, ill. belépő idegrostok, az ún. gerincvelői gyökerek okozzák.

• Mellső gyökér: idegrostjai a mellsőszarvi mozgató neuronokból és az oldalsószarvi központi vegetatív neuronokból erednek, így kizárólag mozgató rostokat tartalmaznak.
• Hátsó gyökér: külső részén egy duzzanatot, az ún. csigolyaközti dúcot találjuk, benne pszeudounipoláris érző idegsejteket, melyek centrális nyúlványai hozzák létre a hátsó gyökeret. Így a hátsó gyökérben kizárólag érző rostok futnak a receptorok felől a központok felé

A két gyökér a gerinccsatornából való kilépés előtt gerincvelői ideggé egyesül, amely már kevert, érző és mozgató rostokat egyaránt tartalmaz (31 pár).

A gerincvelő működése: a gerincvelői reflexek

A gerincvelő feladata kettős:

• Közvetíti az agy utasításait a periféria felé és vissza, felszálló érzőpályákat és leszálló mozgató pályákat tartalmaz.
• Reflexközpont, önálló működése van.

A gerincvelői reflexek

Reflex: a környezet – külső, belső – ingereire szervezett válaszreakció.

Reflexív:

• Receptor a periférián, felfogja az ingereket.
• Bevezetőszár: az érző idegsejt (pszeudounipoláris neuron) a csigolyaközti dúcokban továbbítja a központ felé az ingerületet.
• Asszociációs (inter) neuron: a hátsó szarvban van, összekapcsolja az érző- és a mozgatósejtet.
• Motoros neuron: a mellső szarvban található, axonja a végrehajtó szervben – vázizomban – végződik.

Reflexkörről akkor beszélünk, ha a receptor-központ, ill. a végrehajtószervközpont közti kapcsolat kétirányú, ilyenkor

• a központ szabályozza a receptor ingerküszöbét, ill
• a végrehajtószerv az állapotáról visszajelzést küld a központba

A gerincvelői reflexek típusai:

• Szomatikus: a végrehajtó szerv valamilyen vázizom (ugyanakkor nem akaratlagos).

A receptor helye szerint:

1. Izomeredetű.
2. Bőreredetű.

• Vegetatív: a végrehajtó egység zsigerekben található simaizom, ill. mirigyszövet
• Szimpatikus
• Paraszimpatikus

Izomeredetű szomatikus reflex: feszítő reflex vagy nyújtási reflex

Ilyen a térd-, ill. a könyökreflex. Amennyiben reflexkalapáccsal a combfeszítő izom térdkalács alatti ínára ütést mérünk, a lábszár kilendül. Az ütés következtében – mivel az inak nem nyújthatók – a combfeszítő izom megnyúlik, aminek hatására a reflexkörnek köszönhetően az izom aktív összehúzódással válaszol. A reflex vizsgálata tájékoztatást nyújt a gerincvelő állapotáról.

A receptor az izomorsó, amely a combfeszítő izomban található, az izomrostokra csavarodott idegvégződés, mechanoreceptor, mivel adekvát ingere az izom megnyúlása (ínakban az ínorsó van).
A bevezetőszárt az érző idegsejt centrális nyúlványa képezi, mely belépve a gerincvelőbe 3 felé ágazik:

• felszállópályán az agyvelőbe tart, ill.
• az alatta lévő gerincvelői szelvényben található hátsószarvi asszociációs gátló neuronnal képez szinapszist, amely a hajlítóizom beidegzését végző mozgatóneuront gátolva, az izom elernyedését váltja ki (elkerülendő az izomszakadást, gátolja a mozgató neuron működését),
• továbbá az azonos szelvényben elhelyezkedő mellsőszervi mozgató neuronnal lép kapcsolatba, melynek rostjai az elülső gyökéren keresztül érik el ugyanazt az izmot (combfeszítő izmot), kiváltva annak összehúzódását (a láb kilendül).

A nyújtási reflex feladata:

• Védi az izmot a túlzott passzív megnyúlástól, így az izomszakadástól, hiszen nyújtásra az izom összehúzódással reagál.
• Jelentős a testtartási, azaz az antigravitációs izmok működésében, testtartási reflexek alapját képezi.
• Alapvető az izomtónus fenntartásában.

Bőreredetű reflex, keresztezett hajlító reflex

A reflex feladata a végtagok elhajlítása a fájdalmas ingerektől, a veszélyforrástól. Védekező reflex.

A reflexkör lefutása

• A fájdalomérző receptorok a bőrben vannak,
• hátsó gyökérben levő csigolyaközti dúcban található az érzőidegsejt sejtestje,
• a gerincvelő hátsó szarvában ülő asszociációs neuronok kapcsolják össze az érző és a mozgató idegsejteket,
• mellsőszarvi, azonos oldali mozgató neuronok működése kiváltja a hajlító izmok összehúzódását, a veszélyeztetett végtag elhajlítását, ugyanakkor gátló neuronoknak köszönhetően ugyanezen a végtagon a feszítő izmok elernyednek.
• Ezzel egyidejűleg, átkereszteződve az ellenkező oldali végtagon a mozgató neuronok a feszítő izmok összehúzódását eredményezik, ami lehetővé teszi az egyensúlyi helyzet megtartását.
• Az érző idegsejt egyik elágazása egy felszállópályán az agyba küldi az érzőinformációt. A reflexív működésének az eredménye a veszélyeztetett végtag hajlító izmainak összehúzódása mellett, a másik oldali végtag feszítő izmainak összehúzódása.

A reflex feladata

• védelem a károsító (fájdalmas) ingerek ellen,
• fontos testtartási reflexek alapja.

A vegetatív reflexek

Fontos különbség a szomatikus reflexhez képest: a mozgató neuron nem a gerincvelőben található, hanem a testben elhelyezkedő perifériális vegetatív dúcokban.
A reflexműködés a zsigerekben található simaizmokra, mirigyekre hat.

A reflexív lefutása

• A receptorok szintén a zsigerekben találhatók ún. visceroreceptorok vagy interoreceptotok.
• A hátsó gyökér csigolyaközti dúcában van az érzőneuron,
• a hátsó szarvban az asszociációs – inter – neuron,
• az oldalsó szarvban van a központi vegetatív neuron, melynek axonja
• elülső gyökéren keresztül lép ki, amely
• a perifériális vegetatív dúcban levő mozgató neuronnal képez szinapszist,
• aminek a nyúlványa a végrehajtó zsigeri szervre (mirigyek, erek, bél, bőr) hat.
• A reflex nem jut el az agykéregig, nem tudatosul.

Pl. bőr ereinek reflexes szabályozása, vizelet- és székletürítés, erekció, ejakuláció, bélmozgások.