Hirdetés
Hirdetés

A komikum mint esztétikai minőség megjelenése Petőfi Sándor lírájában (emelt)

3 perc olvasás

A komikum mint esztétikai minőség megjelenése Petőfi Sándor lírájában

 

 

Komikum: a tragikummal ellentétes esztétikai minőség

A tragikum mellett a másik legnevezetesebb kevert esztétikai minőség. A komikum érzéki formája a kor viszonyai között átlagos mértékű szabadság jegyében fellépő jelenséget állít elénk úgy, hogy váratlan csattanóval lelepleződik ennek – ugyancsak átlagos mértékű – korlátozottsága, s e lelepleződés következményei sem haladják meg a jelenség káros jellegének mértékét. A kor embere tehát kívülálló, szánalom nélküli, derűs fölényérzéssel éli át ezt a bukást. A szakirodalom képviselőinek nem kis része úgy véli, hogy a komikum az ember sajátja, s kétségtelen is, hogy a többi esztétikai minőséghez viszonyítva ez kötődik leginkább az emberhez.

 

három alapvető hangnem:

  • Szatíra – komikum, humor kritikus
  • Irónia – távolságtartás, nincs azonosulás+fölény
  • Szarkazmus, gúny
  • Kedélyesség (anekdotikus mesélő hangnem), humoros ábrázolás

 

Petőfi komikumprózaÚtilevelek(amiket látott)

epikábanHelység kalapácsa

 

Komikus líra: verscsoportok

  • Humoros jellemképek,+epikus elem(rejtett történet)→jellemzést,jellemábrázolást segíti pl.Szeget szeggelOrbánTintásüveg
  • Helyzetdalok: nincs konkrét személy, hanem egy szituáció vagy gondolkodásmód bemutatása  pl. Megy a juhász szamáronAz én torkom álló malom

– népszerű versek, egyszerű versforma

  • Alkalmi versek: ételköszöntő például: Disznótorban
  • Önironikus értelmezések: saját életútjának visszatekintő értelmezése

Pl. DeákpályámNézek, nézek kifelé az ablakon

  • Életképek humoros elemekkel: finom humor,kedélyesség; gyakran családi versek

Pl. Négyökrös szekér, István öcsémhez, Egy estém otthon

  • Komikus leírás:az ábrázolt dolog humoros önmagában pl. Kutyakaparó(- kocsmában)
  • Szatírikus vers: politikai mondanivalóval mindig

Pl. Pató Pál úrMit nem beszél az a németOkatootáia

 

Humor eszközei:

– Ismétlés

– Késleltetés,lassítás

– Szóhasználat, szóhangulat

– Nyelvi/stilisztikai réteg (szó)használata

– Képi humor

– Ábrázolásban

– Embertípus (Pató Pál Úr)

– Önirónia

– Helység Kalapácsában is jól megfigyelhetőek ezek

– eposzparódia – stílus/műfajparódia(dagályos hasonlatok,jelzők,irónia, nyelvi játék)

– túlzás

– hétköznapi események dicsőítése, nincs hős

– jellemkomikum(minden szereplőnél kb.)


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!