Timon nyara

Timon nyara – Szabó Lőrinc

Legszebb nyaram: bisztrai havasok
s viperák nyara! A Nemzetinek ott
fordítottam az Athéni Timon-t,
éj-nap dolgozva a keserű-bolond
darabon, de annyi fény, oly derű
tündöklésében, hogy leggyönyörűbb
emlékem az a virágvölgy, a rét,
meg a faház, az erdőszéli. Négy
hetem átkozta – ujjongta! – tele
a vén Shakespeare embergyűlölete,
mégis tisztúltam tőle napra-nap,
hiszen a saját viperáimat
ölte (mint kertünkéit a kasza);
s a szabadban – közben – oly mámora
zsúfolt a létnek, mintha rám, belém
hullt volna mindaz az iszonyu fény,
amit egy év az űrbe szétszitál,
a százbillió tonna napsugár.