Műtőben

Műtőben – Szabó Lőrinc

A golyvás nyak, mint dagadt sárga tök,
nyilt a gyors kés s hat gumikéz mögött,
majd – (uj tolókocsi) – zsíros hasat
metszett néhány mesteri mozdulat
párolgó üregekké. „Ha nagyon
émelyegsz, lépj meg”, súgta doktorom. –
De maradtam. Oly szívdobogtató
volt a küzdelem és oly megható
az (egyébként nem becsült) életért,
fogyó kínért, nyerhető percekért,
s oly szép, bár nem érettem, az egész
véres és tiszta együttműködés,
villámtudásé s halk szerszámoké,
hogy húsz perc mulva gördűlt (kifelé!)
a beteg… Az én hunyt szemem pedig
más hősöknek idézte tetteit…
Melyik volt szebb?… Már ennek sincs nyoma…
Elmúlt? – El! – Akár a marne-i csata!