Nincs értelme?

Nincs értelme? – Szabó Lőrinc

Nincs értelme? Neked sincs. Szép? Talán.
Begubóz; vagy: lehámoz! Fuvolán
jött az imént az a kis panasz, a
fogyó remény fáradt mozdulata,
bókoló bánat. Most meg – most milyen
szikra-szökőkút! Kép, dallam, ütem
beléd furakszik: idegeiden
érzed becéző ujjait, kezét,
pici robbanásokat, s szerteszét
ereiden, tüdődben: mindenütt
fojt s gyujt, mint a villámló szerelem,
s minden porcikád, amelyet megüt,
valami csillagközi szenvedély
körtáncát kezdve-újítva beszél
az ősi lángról… Értelme? Hogyan
volna, lehetne?!… Óh, a zene!… Van
szótára a – ? Neked sincs!… A zene?
Vetkőzés! Csók! Isten árama: Te!