Hirdetés

SIRVERSEK A SZALONTAI TEMETŐBŐL

1 perc olvasás

SIRVERSEK A SZALONTAI TEMETŐBŐL – Arany János

I

Sötét éj van, melynek
Virradása nincs,
Csontomon nem csörög
Nehéz vasbilincs,
Mégis rabként nyugszom
Mélyen föld alatt,
Lelkem elrepült, de
Testem itt maradt.

II

Álom, álom, hosszu álom,
Ébredését várom, várom.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!