Hirdetés

A 2020-as történelem érettségi megoldásai középszinten

click pen and magnifying glass on book page

A rövid feladatok megoldó javaslatai

13. feladat (rövid esszé)

A kereszténység születése

A kereszténység az ókori Római birodalomban, Júdea provinciában (T) a Kr. u. I. századtól, (T) született vallás, aminek alapja Jézus élete és tanításai (E1). A vallás szerint Jézus Isten fia, aki a szeretetet és az egymásnak való megbocsájtást hirdette (E1), de tanításai a római  vallással és zsidó vallással sem voltak összeegyeztethetők (E1), ezért Pilatus keresztre feszítteti (F). Ezzel Jézus magára vállalta az emberiség bűneit és feláldozta magát az emberekért (F). Jézus a keresztény tanítás, az evangélium (K2) szerint harmadnapra feltámadt és a mennybe vonult (F).

Hirdetés

Krisztus életét és tanításait a Biblia (K1) az Újszövetség részében foglalja össze (F). Tanait a 12  tanítványa, az apostolok (K1) hirdetik és terjesztik, így terjed el először Palesztínában, majd a Római birodalom más területein is (E2). A vallás azért lesz népszerű, mert Pál apostol tanítása szerint Jézus nem csak a zsidókat váltotta meg, hanem a pogányokat is (E2). Az I-III. század során a testvéri szeretet és az egyenlőség jegyében működő keresztény közösségek (K2) jönnek létre, ezeket a püspökök (K2) vezetik. A keresztény tanításokat a 325-ben szervezett niceai zsinat (E2) foglalta össze és fektette le a vallás dogmáit (K2), alapelveit.

16. feladat (hosszú esszé)

1956 október 28-ig

A Sztálin által vezetett Szovjetunió mintájára (T) Rákosi által megvalósított kommunista diktatúra éveiben (1948-1953) (T) a lakosság életszínvonala csökkent, a félelem és kiábrándulás légköre uralkodott el az országban. 1953 március 5-én meghalt Sztálin, ezek után a szovjet vezetés helyreállította diplomáciai kapcsolatait, és Magyarországon is belpolitikai enyhülés következett be (E1). 1953 júniusában Moszkvába hívták a magyar pártdelegációt, s eddigi politikájuk felülvizsgálására szólították fel őket.

1953-55 között a Nagy Imre vezetésével elindított gazdasági reformok és demokratizálási törekvések egyre nagyobb körben váltak népszerűvé (E1). A keményvonalas politikai hívei (Rákosi, Gerő) azonban ellenezték a reformokat, a szocialista elvek elárulásától tartottak (E1). 1956 október 16-án megalakult a MEFESZ (K), aminek vezetői október 23-ra Lengyelország melletti békés szolidaritási felvonulást szerveztek (E2). A magyar párt és állami vezetés részéről október 23-án megtiltották, majd mégis engedélyezték a MEFESZ szolidaritási felvonulását. (E2)

A rendezvény délután három órakor kezdődött a Petőfi-szobornál, ahol Sinkovits Imre színművész elszavalta a Nemzeti dalt, majd felolvasták a 16 pontot (E2). A szolidaritási felvonulás rendszerellenes tüntetéssé (F1) nőtte ki magát és egyre többen csatlakoztak hozzá. A felvonulók a reform híveit éltették (F1), és a keményvonalasok elleni fellépést sürgették (F1). A tömeg több mint százezresre nőtt, megjelentek a tüntetők kezében a lyukas zászlók – a címert kivágták -, amelyek a forradalom jelképévé váltak (E4). A Bem-szobortól a felkelők egy része a Parlament elé vonult, mások a Dózsa György téri Sztálin-szobor ledöntésére indultak, és sokan a Bródy Sándor utca felé vették az irányt, hogy a rádióban beolvassák a követeléseket. (E2) Az Országház előtt a tömeg Nagy Imrét követelte, akinek a tüntetőkhöz intézett beszéde azonban csalódást keltett. (E4) Az esti órákban már fegyverek is ropogtak, a felkelők megostromolták, és hajnalra elfoglalták a rádió épületét (E4). Megkezdődött a fegyveres felkelés. A forradalmárok felkelési gócpontokat alakítottak ki (Corvin-köz, Széna tér, Baross tér stb.) (T) és sikeresen szálltak szembe az ellenük forduló szovjet csapatokkal (K).

A magyar pártvezetés Nagy Imrét ismét miniszterelnökké tette, de október 28-ig ő sem azonosult igazán az eseményekkel (F3). A budapesti forradalom híre eljutott a vidéki városokba, az egyetemi központokban és a kisebb településeken egyaránt tüntetésekre, fegyveres összecsapásokra került sor (T). Közben október 25-én a Parlament előtti tömegbe lőttek a szovjet és ÁVH-s alakulatok (F2), aminek következtében a békés tüntetők közül sokan az életüket veszítették (F2). A szörnyű mészárlás hírére megkezdődött az ÁVH-sok (K) üldözése. A forradalom átterjedt a társadalmi élet minden területére. A munkahelyeken, így a gyárakban, üzemekben, közintézményekben munkástanácsok (K) vagy forradalmi bizottságok (K) alakultak, s a szétesett MDP-alapszervezetek (K) vagy a megbénult közigazgatás helyébe léptek.

A kormány élén Nagy Imrével válaszút elé került: vagy katonai erővel leveri a forradalmat, vagy a társadalom többségének követelésével azonosulva a forradalom mellé áll. Nagy Imre ez utóbbi mellett döntött, a nép, a nemzet mellé állt, nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánítja a felkelést (F3) és a demokráciáért és a nemzeti önállóságért vívott harc támogatója lesz (F3).

14. feladat (rövid esszé)

Németország terjeszkedése az 1930-as évek második felében

Németországban 1933-január 30-tól (T) Adolf Hitler szerezte meg a hatalmat. Németország még ebben az évben kilépett a Népszövetségből (K). A német nép és a náci párt vezéreként totális diktatúrát (K) épített ki, amelynek ideológiai alapja volt a versailles-i békerendszer (K) felszámolása és a német élettér (K) növelése. Mivel Németország az I. világháborúban területeket veszített (T) és a szomszédos államokban nagyszámú német nyelvű lakosság élt (T), az elsőszámú külpolitikai cél a náci Németország számára a németek egy államban való egyesítése volt (E1).

Németország folyamatosan megszegte a versailles-i békerendszer előírásait, bevezette az általános hadkötelezettséget, fegyverkezett, majd bevonult hadseregével a Rajna vidékre (1936) (E1)). Ezután szövetségre lépett a területi terjeszkedésben szintén érdekelt Olaszországgal (E1) és így létrejött a Berlin-Róma tengely. Közösen segítették a fasiszta erőket Spanyolországban. Az Ausztriával való egyesülés (anschluss) tilalma szerepelt a versailles-i békében (E1), de 1938 márciusában ennek ellenére elérte Németország és Ausztria egyesülését (E2).

A következő célja Csehszlovákia feldarabolása volt (E2). Először a Müncheni konferencián (K) (1938 őszén) Olaszország , Franciaország és Anglia bevonásával elérte a németek által lakott Szudéta-vidék (T) Németországhoz csatolását (E2), majd 1939 március 15-én Csehszlovákia maradék területét is megszállta és feldarabolta (F). Ezzel létrejött Németország felügyelete alatt a Cseh-Morva Protektorátus (F), amelynek megszületésébe a csehek és a nagyhatalmak is beleegyeztek (F).

15. feladat (hosszú esszé)

Károly Róbert gazdasági reformjai

Károly Róbert az Árpád-ház kihalása (1301) után 1308-1342 (T) között uralkodott Magyarországon. Miután legyőzte ellenfeleit és visszaszorította a tartományurak hatalmát, reformjaival új alapokra helyezte a középkori Magyarország gazdaságát (E1). A reformjait a regálé jövedelmekre (királyi jogon szerzett jövedelmek) építette (E1), az intézkedéseket tárnokmestere (E1) Nekcsei Demeter dolgozta ki.

A nemesfémbányászat királyi monopólium volt, ezért a nemesek nem voltak érdekeltek a bányászat fejlesztésében.(F1) Károly Róbert a földek tulajdonosainak átengedte a bányászok által fizetett bányabér (urbura) (K) 1/3-át (F1). A reform révén Magyarország a XIV. században Európa legfontosabb nemesfém-exportőre volt (T). Innen származott az európai aranyfelhasználás 1/3-a (évi 1 t) és az ezüst jelentős mennyisége (évi 10 t) (F1).

Szabályozta a nemesfém kivitelét az országból és a pénzre való átváltását is (F2). Emellett megszüntette az országban forgalomban lévő pénzeket és egységes, értékálló aranypénzt vezetett be (F3), a forintot, amelynek a váltópénze az ezüst dénár lett (F2). A pénzverés monopóliuma (K) is a király bevételeit növelte (F3), az ország pénzügyi igazgatásának szerve pedig a királyi kamara volt (F2). Az egységes pénz bevezetésével (F3) elesett a pénzrontásból származó jövedelemtől (kamara haszna), aminek a kiváltására bevezette a kapuadót (K), melyet jobbágytelkenként szedtek (E2). Esetenként rendkívüli adót is kivetett (E2). A külkereskedelmi forgalomra huszad- illetve a harmincadvámot (K) vetett ki, segítve ezzel az exportot (E4).

Támogatta a városok fejlődését (E3), számukra privilégiumokat biztosított (E3). Új kereskedelmi útvonalak létrehozásában együttműködéseket kötött a cseh és a lengyel királlyal (E4). Reformjai segítették az áruforgalom és a pénzgazdálkodás fejlődését Magyarországon (E3) és biztosították, hogy a királyi hatalom tekintélye visszaálljon.(E2)

Gazdasági reformjaival megszilárdította Magyarország közép-európai nagyhatalmi szerepét (T).

Forrás



Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!