A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Nagy földrajzi felfedezések

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
9221
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-17 Küldd tovább
  Letöltés

I. előzmények


1. gazdaság

- XV.sz.: gazdasági és népesedési megtorpanás után lassú fejlődés indult meg (ipar, mg.), és -a népesség is elkezdett növekedni
– Ny-Európa sokkal sűrűbben lakott K-Európánál, Ny-Európa már nem tudta élelemmel ellátni a népességét á Többet importált (Közép és K-Európából)
– a kereskedelem fő útvonala a Ny-Európai országokba induló kereskedelem lett
(atlanti part menti hajózás)
– A Távol-K-i cikkeket egyre nehezebben lehetett Európába behozni, mivel a Törökök lezárják az utat kelet felé. Lefölözték a földközi-tengeri kereskedelem hasznát.
– 1453 Konstantinápoly elfoglalása
– aranyéhség: a növekvő pénzkiáramlás pótlását az európai kimerülő bányák nem tudják pótolni

2. tudomány, technika

- A Távol-Keleti országok mesés kincseiről szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti-óceán partjainál fekvő országok hajósait.
A hajózást segítette: feltaláltak egy új hajótípust, Ababa az időben az volt a legtökéletesebb: Caravella
– iránytű felfedezése
– térképek készítése
– elfogadták Ptolemaiosz elméletét: A Föld gömb alakú
– Toscanelli világkép: India Európától Ny-ra az Atlanti-óceán túlsó partján van

II. felfedezők

1. Diaz: /portugál hajós/
útja: (1471-1487) Afrika Ny-I partjainál hajózva eljut Afrika D-I csúcsáig az Egyenlítőn át
/Délre; a hagyományos partmenti hajózással/

2. Vasco Da Gama (1498)
útja: körülhajózta Afrikát, India Ny-i partjáig jut
(a Szuezi csatorna építéséig ez volt a fő kereskedelmi útvonal)
Az újvilág felfedezése

3. Kolumbusz
1.útja: 1492 augusztus 3.-án indult, és október 12.-én lépett partra, abban a hiszemben, hogy Indiában van
Amerika felfedezése
következő útjai: már haszonszerzés céljából, ezek az utak nagyon eredményesek voltak.
-hipotézise, hogy a Föld gömbölyű

4. Fernando Magellán
1519 Sevillából indult, célja a Föld megkerülése=bizonyítja, hogy a Föld gömbölyű

 

III. Következményei

1. gazdasági / társadalmi

- 16. sz. eleje: -népességnövekedés (nincsenek háborúk, járványok)
– rengeteg nemesfém megjelenése – infláció (a pénz anyaga arany / ezüst. Sok van, ezért értéke csökken)
– NY-Európában a mezőgazdaság ipari nyersanyagtermelésre áll át
– egyre több élelmiszerre van szükség, és az erre való kereslet is nő. (a sok nemesfém miatt a tőke is elég rá)  – élelmiszerár robbanás
– Ny-Európa egy idő után kiürül K-Európának kell segítenie.(Lengyel o., Cseh o.)= a második jobbágyság rendszere
– Magyarország lemarad a fejlődésben ekkor a törökök miatt
– Céh keretei már nem mérvadóak (többet kell termelni): az emberek bérmunkássá válnak: tömeges előállítás, szakképzetlen munkaerő
– felgyorsult munka, rosszabb minőség
– munkamegosztás (részmunkák végzése); az új termelési üzem neve: manufaktúra

- Anglia: juhtermelés miatt kell a föld – elveszik a parasztoktól (a szabad bérlőkkel a bérleti szerződést nem újítják meg) – bekerítés: elsajátítják a földet és felhasználják
/Erzsébet királynő véres törvényei: keményen bünteti azokat a földnélküli parasztokat, akik elkezdenek lopni, koldulni= rákényszerítik őket a manufaktúrában való termelésre/
– a tőkés módon gazdálkodó nemes megjelenése (gentry): ipari nyersanyagot termel; bérmunkást alkalmaz
– bérmunkások megjelenése: a földüktől megvont parasztok eladják a munkaerejüket
– megteremtődnek a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei: új nyersanyaglelőhely, új piac – az ebből bejövő pénz felhalmozódik – tőke(=olyan pénz, mely befektetve értéktöbbletet eredményez)
pénz – áru – pénz + értéktöbblet
eredeti tőkefelhalmozás a termelőeszközétől megfosztott munkaerő felhalmozása
a termelőeszközök, ill. a pénz tőkeként való befektetése
– világpiaccá szélesedik az európai kereskedelem, kp.: Antwerpen

 

2. politikai

ABSZOLUT MONARCHIA kialakulása

/Anglia: VIII. Henrik, I. Erzsébet
Franciaország: XVI. Lajos
Oroszország: IV. Iván
Spanyolország: V. Károly, II. Fülöp/

 

Anglia

-Rózsák háborúja: York Lancester› Tudor ház

 

VIII. Henrik (1509-1547)
– ő kezdi el az Angol abszolutizmus kiépítését
– egyházreform: 1. feleség dinasztikus érdekekből Aragóniai Katalin, a pápa nem akarta szétválasztani őket – nem ismeri el a pápa hatalmát – Anglikán egyház:
protestáns katolikus vallás
feje a mindenkori Angol király
– gazdaság: /akkori iparágak: bányászat, fémfeldolgozás, hajóépítés, üveggyártás, szappangyártás, papírgyártás, puskaporgyártás/
– külkereskedelem fellendülése
– a XVI. sz.-i. fejlődés megváltoztatta az angol társadalmat:
– a földbirtok árucikk lett a városokban felhalmozódott tőke beáramlott a falvakba – bekerítés – bérmunkások
– gazdasági fellendülés

 

I.Erzsébet (1558-1603)

- Anglia az ő idején politikai és gazdasági téren is jelentőssé vált:
– Anglia tengeri nagyhatalommá vált
– 1688-ig a spanyolok voltak, de az Angolok az Atlanti-óceánon leverik a Spanyol hajóhadat
– Anglia tengeri hatalmának felvirágzása

- K-Indiai társaság (1600)

- feladata: India partjainál állomások sorának kiépítése, ezek lesznek a későbbi Angol gyarmatok bázisai polgárság, király együttműködése

- gazdagodó polgárság, királyi hatalom védelme (a parlament mindig megszavazta a szükséges adókat)
– adók: adókat vet ki a polgárságra, de ennek fejében hagyja dolgozni, fejlődni őket
– áruforgalom megcsapolása: vámok, illetékek, monopóliumok

 

 

Abszolutizmus kialakulása


– átmeneti periódusban jött létre: régi feudális rendek hanyatlása-polgárság átalakulása
– polgárság erősödése gazdaságilag
– nincs politikai súlya, de megnő az igény rá
– a feudális rendek (arisztokrácia) már nem olyan erősek, hogy csak rájuk támaszkodjon a király
– az uralkodó a feudális rétegre támaszkodik, de élvezte a fejlődő burzsoázia támogatását is
(a polgárságnak még nincs elég hatalma ahhoz, hogy politikai hatalma legyen, az arisztokrácia meg még nem elég erős ahhoz.)

 

Franciaország

- XV. sz. végén Franciaországban az ipar és a kereskedelem fejlődésének tempója lassabb volt, mint Angliában, mert később kapcsolódtak be a gyarmatosításba a Francia abszolutizmus kiépítésének kezdete IV. (Burbon) Henrik (1589-1610) nevéhez fűződik
– helyreállította a belső rendet:
– hugenották védelme: hugenották hit-, és vallásszabadságot kaptak
– D-en, és Ny-on számos várat és várost bocsátott a rendelkezésükre
– leengedi a vámokat
– mezőgazdaság fejlesztése: adók csökkentése, kedvezmények jobb termelési körülmények
– elősegítette az ipar és a mezögazdaság fejlődését (gazdasági fellendülés)
– földesurak jogainak csökkentése a parasztok védelmének érdekében
– parasztságot érdekeltté teszi a termelésben
– erdőhasználati, és halászati jog visszaállítása

-  ipar felvirágoztatása: szabályozta a munkabéreket, a munka rendjét
– támogatta a külföldiek, és a hazai vállalkozók manufaktúra építését
– fejlődött a kereskedelem is

 

XIII.Lajos (1610-43)


– az ő idejében erősödött meg még jobban a királyi hatalom
– támogatta a gyarmatosítást, ezzel erősítette az ipar és a kereskedelem fejlődését
– Richelieu bíboros (állami hivatalnok) segítette munkáját
– Az abszolutizmus kiépítésének eszközei:
– megtörte a nagyhatalmú arisztokraták próbálkozásait a központi hatalom ellen
– átszervezte a közigazgatást
– tartományok élére polgári hivatalnokokat állított, akik a királyt képviselték
– adókból, gyarmati hódításokból, ipar, kereskedelem bevételeiből
– felállótott egye rősen központosított közigazgatást
– felállított egy csak tőle függő központi hadsereget
– kizárja a rendeket a kormányzásból
– a király az erősödő polgári rétegre támaszkodik (ezt a társadalmi csoportot segíti, az arisztokráciához már nem sok köze van)
– egyeduralom a polgáriasodásra támaszkodva

 

3. ideológiai

Németország a 16. sz. elején, a reformáció kezdete; társadalom, társadalom ellentétei


– a fejedelmek függetlenítették magukat, és a saját területükön központosításra, összbirodalmi szinten viszont ennek ellenkezőjére törekedtek
– a papság telhetetlen volt: az evilági szenvedésekkel megváltott túlvilági jólétet prédikálták, ők mégis fényűzően éltek, házasodtak
– köznemesek jelentős része kezdett polgárosodni, egyre többen vállaltak hivatalt
– differenciálódott a parasztság: az ország társadalmának 80%-át tette ki a parasztság
– a többség helyzete rosszabbodott: földesurak kisajátították a parasztok földjeit
– növelték a fizetési, és a munkakötelezettségeiket
– robotmunkára kényszerítették őket

- a legszegényebb réteget a plebejusok alkották
– a középpolgárok elégedetlenek voltak a fejedelmek, és az egyház uralmával, és fényűzésével
– a reformáció közvetlen kiváltó oka a búcsúcédulákkal űzött visszaélések súlyosbodása volt
(X. Leó pápa rendeletére árusították)

 

a reformáció harcai


– 1517 október 31 (Wittenberg): Luther Márton a templom kapujára szegezte 95 pontból álló tételsorát
– legfőbb pontjai: a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, a pápa csak hirdetheti a bűnbocsánatot
– elvetette a pápai hatalom elvét
– egyedül a hit által üdvözül az ember
– helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését
– minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szólót – rengetegen álltak mellette
– 1521 wormsi gyűlésen V. Károly meghallgatta Luther érveit DE nem értett egyet vele, eretneknek nyilvánította
– Bölcs Frigyes adott neki menedéket wartburg várában, ahol németre fordította a bibliát
– 1529-es birodalmi gyűlésen kimondták, hogy akik átvették a protestáns vallást megtarthatják vallásukat, DE hitüket nem terjeszthetik
– 1530 V. Károly a katolikusok és a protestánsok kibékítésének érdekében összehívta az augsburgi birodalmi gyűlést
– 1531 a protestáns fejedelmek szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat a katolikusok esetleges támadásaival szemben
– 1547 V. Károly győzedelmeskedett fölöttük, DE kénytelen volt végül engedni
– 1555 augsburgi vallásbéke: protestánsok és a katolikusok kötelesek békében élni
– protestánsok megtarthatták azokat a földeket, amelyeket elfoglaltak
– akié a föld, azé a vallás elv elismerése

 

A reformáció irányzatai

1. Anabaptisták (újrakeresztelők)


vezető: Münzer Tamás
– elvetették a csecsemőkeresztséget, mivel a közösségbe csak felnőtt fejjel lehet belépni, ha a gyerek felnő, akkor kell megválasztania a vallását. A gyermekkorukban megkeresztelteket újrakeresztelték
– eszméik: a mennyországot itt a földön kell megvalósítani
– olyan társadalmat kellene létrehozni, ahol nincs magántulajdon, és nincs önálló államhatalom
– 1524-26 parasztháború
– Svábországban tört ki, de aztán elterjedt más vidékekre is
– nem volt egységes irányítású
– követeléseik: papi tized eltörlése
– papi földek szétosztása
– feudális rendszer ellen irányul
– (Luther nem áll ki mellette, mert ő nem az állam ellen, hanem az egyház reformjáért küzdött)
– a fejedelmek győztek, hatalmuk még jobban megerősödött, így még súlyosabbá vált a politikai széttagoltság az országban

 

2. svájci reformáció


– szellemi szülőatyja: Ulrich Zwingli
– vezető: Kálvin János
– eszméik: Isten korlátlan ura a világmindenségnek
– eleve elrendelés tana: az embernek már születése előtt meg van írva a sorsa (predesztináció)
– a kálvinizmus (=református) a polgárság legaktívabb rétegének vallása lett több országban is
– (Franciaország, Magyarország, Némtalföld, Skócia, Anglia)

 

3. Antitrinitáriusok = szentháromságtagadók


– vezető: Servet Mihály
– (követői: unitáriusok)
– a reformáció legszélsőségesebb irányzata

 

Az ellenreformáció


– a katolicizmus több helyen továbbra is uralkodó vallás maradt így  a katolikus egyház újjászervezhette erőit, hogy ellenállhasson a protestánsoknak
– ellenreformáció
– a folyamat elindítója a Tridenti zsinat (1545-1563) volt
– sikerét az 1540-ben létrehozott Jézus Társasága, azaz a Jezsuita rend mozdította előre
– (megalapítója: Loyolai Szt. Ignác)

Évszámok

1471: Diaz
1487: Diaz elérte Afrika D-I csúcsát
1498: Vasco da Gama
1492: Kolumbusz
1519: Magellán
1509-1547: VIII. Henrik
1534: Anglikán egyház
1558-1603: I. Erzsébet
1600: K-Indiai társaság
1589-1610: IV. (Burbon) Henrik
1610-1643 XIII. Lajos
1517 október 31.: Luther tanai
1521: Wormsi gyűlés
1529: Protestáns vallás megtartásának engedélyezése, DE nem lehetett hírdetni
1530: augsburgi birodalmi gyűlés
1531: protestáns fejedelmi szövetség létrehozása
1547: IV.Károly győzelme a protestánsokkal szemben
1555: augsburgi vallásbéke
1524-26: németországi parasztfelkelés
1545-1563: Tridenti zsinat
1540: Jezsuita rend

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A Hunyadiak Magyarországon

A Hunyadiak Magyarországon 1. Hunyadi János: Hunyadi János (neve különböző...

Close