Egri csillagok röviden

Egri csillagok tartalom röviden

Az Egri csillagok Gárdonyi Géza egyik nagy műve, 1901-ben jelent meg. A történelmi regény cselekménye 1533 és 1552 között játszódik. A regény alcíme Bornemissza Gergely élete, ami azért jelentős, mert ő a regény főhőse és valós történelmi személy is volt. A regény számos olyan karaktert jelenít meg, akik a valóságban is léteztek. Erre példa Dobó István, Szulimán szultán vagy Török Bálint. Természetesen számos kitalált szereplővel is találkozunk, például Jumurdzsák karaktere csak a regény kedvéért született meg. A regény a mai napig nagy jelentőséget képvisel a magyar irodalomban, hiszen kötelező olvasmányként a mai napig találkozhatunk vele.

A regény elbeszélője nagy szerepet játszik a történetben, hiszen ő ismerteti meg velünk a regény szereplőit. Ő nem részese a történetnek, azonban mindentudó narrátor, hiszen gyakran még a karakterek érzésvilágába is betekintést nyerhetünk általa.

Az Egri csillagok történelmi regény, ami azt jelenti, hogy valamilyen történelmi korban játszódik a történet, jelen esetben 1533 és 1552 között az oszmán-török hódítások alatt. A főhőse Bornemissza Gergely, valódi történelmi alak, ezen kívül más történelmi alakokkal is találkozunk, illetve kitalált karakterek is megjelennek. Gárdonyi Géza alapos kutatást végzett a regény megírása előtt, hogy hiteles információkkal is szolgálhasson olvasói számára és a lehető legpontosabban képet alkothasson erről az időszakról.

A regény számos karaktert mozgat meg, azonban nézzünk meg néhány kiemelkedőbb jelentőségű szereplőt.
Bornemissza Gergely a regény főszereplője, az ő életét követhetjük végig a végvári csatáig. Királyi hadnagy, végvári vitéz.
Dobó István valós karakter, főnemes, az egri vár kapitánya, a regény minden részében megjelenik.
Cecey Éva nem valós karakter, Gárdonyi Géza fantáziájának szüleménye. A főszereplő Bornemissza Gergely játszótársa majd felesége lesz.
Mekcsey István birokos nemes, az egri vár várnagya, Gergely társa konstantinápolyban, Dobó helyettese az egri vár védelme során.
Jumurdzsák nem valós alak, a regény egyik főszereplője. A regény elején fogságba ejti Gergelyt és Cecey Évát. Később fogságba kerül, ahonnan csak a gyűrűjével tud kiszabadulni. Ez a talizmán számos karakter sorsára van nagy hatással.
Szulimán szultán valós történelmi személy, aki többször is megjelenik a regényben, azonban nem kap fontos szerepet.
Ahmed pasa valós történelmi személy, az egyik török fővezér, szintén nem kap fontos szerepet.
Hegedüs hadnagy valós történelmi személy, aki felakasztottak, mert a törököknek akarta adni Eger várát.

A regény öt részből áll. Az első három részben a török hódoltság időszakát ismerhetjük meg Bornemissza Gergely történetén keresztül. Ezek a részek az alábbi címeket viselik:

1. Hol terem a magyar vitéz? (1533)
2. Oda Buda! (1541)
3. A rab oroszlán (1544)
4. Eger veszedelme (1552)
5. Holdfogyatkozás (1552)

1. Hol terem a magyar vitéz? (1533)

A hét éves Bornemissza Gergely a patakban fürdik Cecey Évával. Arra jár Jumurdzsák és elrabolja a két gyereket, azonban Gergely bátorságának köszönhetően a két gyerek kiszabadul. Dobó István fiának fogadja Gergőt. A megkötözött Jumurdzsákot kiszabadítja Gábor pap a talizmánjáért, a gyűrűért cserébe.

2. Oda Buda! (1541)

Gábor pap, Gergely és János cselt eszelnek ki, hogy egy nagy gödröt ásnak, amibe lőport tesznek és fel fogják robbantani a másnap arra járó török szultánt. Az éjszakát a Cecey házban töltik, akik már Budára költöztek. Másnap reggel Gergely sehol sem találja Gábor papot, aki egyedül ment el felrobbantani a török szultánt. Az amulettet ott hagyja Gergőnél. A robbantás nem sikerül, a szultán helyett a janicsár aga hal meg. Ezután elfogják a papot és Gergelyt is, aki sikeresen kiszabadul. Jumurdzsák nem tudja visszaszerezni az amulettet, mert Gábor pap már halott. Gergely Budára megy figyelmeztetni a Ceceyéket.

3. A rab oroszlán (1544)

Gergely megtudja, hogy Éva férjhez megy Fürjeshez, továbbá, hogy Török Bálintot és Maylád Istvánt a Héttoronyban őrzik, akiket ki akarnak szabadítani. Kiderül, hogy csak a királyné akarja férjhez adni Vicust, így Gergő megszökteti. Álruhában Konstantinápolyba indulnak. Útközben Altin aga elfoglalja a szállást, ahol Gergelyék meg akarnak szállni. A szállásért cserébe oda kellene adniuk a lovaikat. Az éjszaka folyamán meg akarnak szökni, de üldözőbe veszik őket a törökök. Sikerül lerázniuk őket egy felrobbantott szekérrel. Gergely és Éva Hunyad várában összeházasodnak. Eljutnak a Héttoronyba, viszont nem sikerül kiszabadítaniuk Török Bálintot.

4. Eger veszedelme (1552)

Gergely Egerbe tart, ahol Dobó engedélyével az éjszaka leple alatt 100 katonával meglepi a török előőrsöt. Megtudjuk, hogy Török Bálint meghalt a börtönben. A törökök menekülnek az éjszakai támadás után, teljes a káosz és egy hatalmas zsákmánnyal, illetve a kémükkel térnek vissza Gergőék. A török sereg közeleg, rendezkednek a vár körül. A törökök elfoglalják a várost, de Gergely éjjel lecsap rájuk. A következő napokban a törökök folyamatosan lőnek. Majd később megkezdődik a vár ostroma.

5. Holdfogyatkozás (1552)

Az ostrom után mindkét fél pihen. Hegedűs nem hisz a győzelmükben és előáll egy hazugsággal a lázadásról, éjszaka törököket enged be, de rajtakapják és felakasztják. Éva érkezik az Egri várba, ahol megmutatja a Hajván által készített térképet a várról. Az alagutakat befalaztatják. Éva elmondja Dobónak, hogy azért jött, mert a törökök elrabolták a fiát. Dobó megesketi, hogy nem szól erről Gergőnek, hogy nyugodtan tudja védeni a várat. Az ostrom hosszadalmas és számos veszteséggel jár. Október 12-re a törökök teljesen szétlövik a várat, viszont érkezik a király hada. Azonban sosem érkezik meg a segítség, így egyedül kell megvédeniük a várat, ami sikerül is.