Migráció Magyarországon a 18. században

4 perc olvasás

TÖRÖK KOR

török kor háborúit követően az ország romokban hevert
természetes, épített környezet is leromlott
hódoltság, végvári vonalak mentén a települések nagy részével a népesség is elpusztult.

Hirdetés

Környezet pusztulás

Stagnálás, lassú népesség növekedés

demográfiai mélypont
sz elején még a társadalom nagy részében probléma az éhínség,
- a béke, termelés beindulása követően ez visszaszorul
1715-1720 között az ország népessége kb. 4 és 4,5 millió lehetett
József idejében lévő népszámlálás szerint 9,3 millió
gyors népesség növekedés okai:
- természetes szaporodás
- leginkább bevándorlás
bevándorlás formái:
- öntevékeny/szervezetlen betelepülés:
  - ország határai mellet élő szerbek, lengyelek, csehek, ruszinok érkeznek az országba
- szervezett betelepítés:
  - állam irányításával, 3.Károly , Mária Terézia korában
  - Cél: – sűrűn lakott birodalmi területeken zsúfoltság enyhítésére,
magyarországi adózok számának növelése
katolikus hit terjesztése
Betelepülőket–leginkább, svábokat-Habsburg birodalomon kívüli katolikus németek – különféle kedvezményekkel csalogatták
- adómentesség, házak, szerszámok)
- Buda környéki falvakba, Bácskába, Békés, Szatmár megyékbe érkeztek
  - belső vándorlás :
    - pusztítások leginkább az ország középső területein
    - peremterületek lakossága nagyobb, mint az alföldé, de a termőföldek rosszabb minőségűek voltak
    - jelentős belső vándorlás indul meg a ritkábban lakott részek felé (országa belső vidékei)