Hirdetés
Hirdetés

Mária Terézia úrbéri rendelete

4 perc olvasás

Úrbéri rendelet (1767):

Mária Terézia az Úrbéri rendeletében 1767-ben szabályozta a jobbágytelkek nagyságát és a jobbágyok szolgáltatásait, s ezzel igyekezett határt szabni a földesúri kizsákmányolásnak.

Hirdetés

Az úrbéri rendelet Mária Terézia, a Habsburg uralkodó által kiadott szabályozás, melynek célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása volt.

Az abszolutista uralkodó által kiadott urbárium felváltotta az addig részben szokásjogon, részben helyről helyre változó módon írásban rögzített úrbéri előírásokat, szabályozta a jobbágyokat terhelő, földesurukat megillető szolgáltatásokat. Az egész telekkel rendelkező jobbágy évi 52 nap igás, vagy 104 nap kézi robot végzésére volt köteles. Ennek Magyarországon volt legnagyobb jelentősége, mivel addig itt volt a jobbágyság leginkább kiszolgáltatva a birtokos nemességnek.

A rendelet a birodalom legtöbb részén enyhítette a korábbi jobbágyterheket és csökkentette a jobbágyok kiszolgáltatottságát. Néhány helyen mégis a terhek növekedését eredményezte, ugyanis a legtehetősebb földesuraknak szolgáló jobbágyok a rendelet előtt kevesebbet dolgoztak az újonnan államilag megszabottnál. Ez egyes helyeken fokozta a társadalmi feszültségeket.

A rendelet a birodalom legtöbb részén enyhítette a korábbi jobbágyterheket és csökkentette a jobbágyok kiszolgáltatottságát. Néhány helyen mégis a terhek növekedését eredményezte, ugyanis a legtehetősebb földesuraknak szolgáló jobbágyok a rendelet előtt kevesebbet dolgoztak az újonnan államilag megszabottnál. Ez egyes helyeken fokozta a társadalmi feszültségeket. 1767-ben bevezetett rendelkezésével az uralkodónő a földesurakkal szemben akarta megvédeni a jobbágyokat, illetve azok adózóképességét. A pátens szabályozta a jobbágyok terheit, jogait és a jobbágytelek nagyságát. Minden jobbágy egy egész telek után heti 1 nap igás és 2 nap gyalogrobottal tartozott földesurának. A pénzadót teleknagyságtól függetlenül 1 forintban határozták meg. A robot mellett a termés 1/10-et kitevő kilencedet is be kellett szolgáltatni a gabonából, borból, lenből, kenderből, valamint a méhkasok és bárányok után.

Hirdetés

Az urbáriumrendelet könnyített ugyan a jobbágyok helyzetén a nyugati területeken, de például az Alföldön nehezítette a megélhetést. Az uralkodó rendezni kívánja a földesurak és a jobbágyok közti kapcsolatot és saját rendeletet alkot.A 18. század elején a jobbágyok magyarországi helyzete cseppet sem volt egyszerű. A Rákóczi-szabadságharc után rájuk szakadt az állami és földesúri nyomás.

Intézkedésének jelentőségét az adta, hogy az ország lakosságának nagy része jobbágy volt, és Mária Terézia rajtuk akart segíteni. Az állami terhek viselése szinte kizárólag őket terhelte, az állam számára tehát nem volt közömbös a sorsuk. 1767-ben a királynő megbízásából Anton von Raab elkészítette az úrbéri rendezést célzó javaslatát. Az úrbéri rendelet két alapvető dolgot szabályozott a jobbágyok helyzetében. Meghatározta a jobbágy kezén lévő telek nagyságát és a jobbágy haszonélvezeti jogát, szabályozta a jobbágyterhek mértékét. A törvény célja a jobbágy adóképességének megőrzése volt.

Az úrbéri rendelet a jobbágyrendszer alapvető szabályozása maradt 1848-ig.

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
A magyar felvilágosodás irodalmából

Csokonai Vitéz Mihály, Kármán József,  Batsányi János, Bessenyei György A felvilágosodás mint egyetemes, nemzetközi eszmerendszer Európa országaiban eléggé változatos képet mutat....

Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor
Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor

Már nincs sok idő hátra, legkésőbb ma éjfélig kell leadnotok a jelentkezéseteket a 2020-as pótfelvételin, ha szeptembertől egyetemen vagy főiskolán...

Close