Hirdetés

Mária Terézia

5 perc olvasás
Mária Terézia

Felvilágosult abszolutizmus

Mária Terézia uralkodásának megismeréséhez ismernünk kell a felvilágosult abszolutizmus fogalmát, hiszen ő és fia is, II. József, az említett kormányzati rendszerben végezték dolgukat. A felvilágosult abszolutista uralkodókra jellemző, hogy modernizálni akarják birodalmukat. Rendelkeznek általában gazdaságot és oktatást fejlesztő reformokkal, emellett a vallási és a társadalmi egyenlőtlenségekre is próbálnak megoldást találni. Viszont sokszor figyelmen kívül hagyják az adott nép hagyományait, ezért összetűzések, elégedetlenségek alakulhatnak ki. Mivel egyedül akarják a reformokat végrehajtani, alig vagy egyáltalán nem hívták össze az országgyűléseket és rendeletekkel kormányoztak.

Hirdetés

Előzmények

Mária Teréziát megelőzően apja, III. Károly uralkodott, akinek nem volt fiú trónörököse. A király, az 1722-23-as országgyűlésen elfogadtatta a magyar rendekkel a Pragmatica Sanctiot (nőági örökösödés szabálya), hogy biztosítsa lánya uralkodását. Halála után viszont a szomszédos hatalmak mégsem fogadták ezt el és rátámadtak a birodalomra. Ezzel kitört az osztrák örökösödési háború (1740-48). Mária Teréziának segítséget kellett kérnie a magyar rendektől, akik végül az 1741-es pozsonyi országgyűlésen a dinasztia mellé álltak („életünket és vérünket”). Megszavazták a háborúhoz szükséges adót és újoncokat, amivel Mária Terézia sikeresen megnyerte a háborút (Sziléziát elveszítette, viszont a trónját meg tudta védeni). A rendek támogatását akarta meghálálni azzal, hogy a Theresianum akadémián alapítványt hozott létre, hogy 10 magyar nemesi fiatal ott tanulhasson.

Rendeletek előzményei

Fontos kérdés, hogy a békés viszony a rendekkel miért is váltott át rendeletekkel való uralkodásra, valamint az országgyűlés beszüntetésére. Mária Teréziának pénzre volt szüksége, hiszen modernizálni és megerősíteni akarta birodalmát. Emellett az állandó hadsereg fejlesztése hatalmas összegeket emésztett fel, ezért muszáj volt növelni a bevételeket. Az uralkodó ezt a kiváltságos rétegek adóztatásával akarta elérni. A magyar nemesség viszont nem volt hajlandó fizetni. Mária Terézia így kénytelen volt máshogy jövedelmet szerezni a magyaroktól, valamint szigorítani az uralkodási módján. Ennek az első lépése az 1754-ben kiadott merkantilista vámrendelet volt.

Merkantilista vámrendelet (1754)

A birodalom köré egységes külső vámhatárt vontak, amely védte a birodalmi termelést és a piacot. Magyarország és az örökös tartományok közé pedig egy belső vámhatárt állítottak fel, amely a birodalmon belüli munkamegosztást erősítette (cseh-osztrák ipar-magyar mezőgazdaság). Az örökös tartományok és Magyarország közti vámhatár pedig lehetővé tette, hogy a magyar mezőgazdasági termékek alacsony vámmal kerüljenek az osztrák piacra, ugyanúgy a cseh és osztrák ipari termékek a magyar piacra. Ennek következményeként a Magyarországon eddig is alacsony szintű ipar még lassabban tudott fejlődni, viszont az osztrák és a cseh ipar megerősödött, ami a birodalmi kassza feltöltődéséhez vezetett.

Úrbéri pátens (rendelet)- 1767

Mária Terézia a magyar gazdaság fejlődéséért is tett próbálkozásokat. Az úrbéri pátens kiadásával a célja az volt, hogy az állami bevételeket növeljék a földesúri önkényes adószedés korlátozásával, valamint a jobbágyságot védjék a földesúrral szemben. Rögzítették a birtokállományt, szabályozták a jobbágytelek részeit és nagyságát. Meghatározták az egy jobbágytelek után teljesítendő szolgáltatásokat. Rögzítették a jobbágyok jogait (úrbéres ügyekben a Helytartótanácshoz fordulhattak). Ezeket a reformokat követte és fejlesztette tovább fia, II. József a jobbágyrendeletében.

Hirdetés

Ratio Educationis (oktatási rendelet) -1777

A már említett felvilágosult uralkodók szemléletéhez tartozott, hogy az oktatás színvonalát emelni tudják. Éppen ezért Mária Terézia utasítására átfogó és önálló oktatási rendszert alakítottak ki. Nagyobb hangsúlyt helyeztek a tanárképzésre. 9 tankerületre osztották fel az országot és egységes tanterveket írtak elő. Minden gyerek, függetlenül az anyanyelvétől, vallásától, azonos tartalmú, a felvilágosodás követelményei szerint megírt tankönyvekből kellett, hogy tanuljon. A tankötelezettséget még nem írhatták elő, viszont sok 6 és 12 év közötti gyermeknek biztosították a tanulmányait. A középiskolák száma és színvonala megemelkedett, a latin mellett nagyobb szerepet kapott a történelem, a földrajz és a természettudományok. A rendelet következményeként az oktatás nagyobb állami felügyeletet kapott.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!