Hirdetés

II. József

5 perc olvasás

Trónra kerülését megelőzően

II. József gyerekkorától kezdve más volt, mint a hozzá hasonló nemesi ifjak. Szembeszállt tanítóival és inkább maga sajátította el az uralkodáshoz szükséges ismereteket. Nem tartott sokáig amíg mindenben hibát talált, hívő katolikus volt, mégis kritikát fogalmazott meg az egyházzal szemben, felvilágosult írókat olvasva pedig egyre több kivetnivalót talált anyja uralkodásában. Utazásai során megállapította, hogy a birodalmon belüli megosztottság, hagyományokbeli különbségek széthúzzák és gyengítik a nagyhatalom erejét, ezért elhatározta, hogy egy egységes, központosított birodalmat fog létrehozni.

Hirdetés

Felvilágosult uralkodás

József, anyja halála után, nagy elszántsággal, ambiciózusan kezdett neki az uralkodáshoz. Úgy gondolta, hogy az általa meghozott reformok lesznek azok, amelyek teljesen megváltoztatják, megújítják az egész birodalom rendszerét. Elmondása szerint az állam szolgája volt, viszont trónra kerülésekor nem koronáztatta meg magát, hogy ne kelljen esküt tennie a rendi alkotmányra. A koronát viszont Bécsbe szállíttatta. A döntése miatt csúfolták „kalapos király”-nak.

Az uralkodónak az országgyűlésre sem volt szüksége, ezért nem is hívta össze azt, törvények helyett pedig rendeleteket hozott. Ahogy már említettem József televolt ötletekkel, mindent meg akart reformálni, ez a kiadott rendeletek számából is jól látszódik. Több mint 6 ezer rendelet született meg uralkodása alatt, vagyis 10 év alatt. A király egyre jobban befolyásolni akarta a nép életét, ami egyre nagyobb ellenállást váltott ki. Ehhez még hozzájárult az is, hogy ennyi rendelet végrehajtását egyszerűen képtelenség volt ellenőrizni, ezért a birodalmon egység helyett, egyre nagyobb káosz lett úrrá.

Néhány fontosabb rendelet, amiről mindenképp tudnunk kell:

Türelmi rendelet

A kalapos király türelmi rendeletével az egyházon belül kialakult ellentéteket akarta rendezni. A protestánsoknak és a görögkeleti vallást követőknek polgári egyenlőséget és lelkiismereti szabadságot adott. Az egyházi reformok viszont ezután sem maradtak el. II. József kész volt átalakítani a katolikus egyházat. Feloszlatta azokat a rendeket, amelyek nem foglalkoztak oktatással vagy betegápolással. A pápai bullák kihirdetését királyi engedélyhez kötötte, az egyházi vagyont pedig saját felügyelete alá helyezte. VI. Pius pápa megpróbálta megváltoztatni az uralkodó véleményét a katolikus egyházról, emiatt Bécsbe is látogatott (ezt szokás nevezni fordított Canossa-járásnak), viszont eredménytelenül kellett hazatérnie.

Nyelvrendelet

A következő rendelet, amiről fontos tudnunk az az 1784-ben kiadott nyelvrendelet. Ez a latin nyelv használata helyett a németet tette kötelezővé a közigazgatásban és az oktatásban. Annyi kedvezményt kaptak a kisebb településen élők, hogy a közigazgatásban lefordították a jogszabályokat saját anyanyelvre is. II. József ezzel is próbálta elérni az áhított egységes birodalmat, viszont a terve ellentétes reakciókat váltott ki. Egyre többen álltak ki a magyar nyelv ügye mellett.

Hirdetés

Jobbágyrendelet

A rendelkezés 1785-ös kiterjesztése előtt Erdélyben jobbágyfelkelés tört ki, amiért nem vezették be az Urbáriumot a területen. A felkelést viszont a katonaság leverte. Mégis úgy döntött az uralkodó, hogy Magyarországra is kiterjeszti a jobbágyság számára kedvező jogokat, ami szerint szabadon költözhettek, házasodhattak, iparba állhattak és tanulhattak. Ezzel az örökös jobbágyság megszűnt, viszont a jobbágyfelszabadítás nem történt meg.

További rendeletei

A legfontosabb és legtöbbet kiemelt rendeletek mellett meg kell említeni még néhány fontosabb intézkedését II. Józsefnek. A közigazgatásban a nyelvrendelet mellett reformot vezetett be. Ebben Magyarországot 10 közigazgatási körzetre osztotta, amivel megszüntette az addigi megyerendszer. Ezzel a célja az volt, hogy a megyei autonómiát visszaszorítsa. A reformhoz tartozott az is, hogy a főispáni tisztséget megszüntette és a kerületek az ő általa kinevezett alispánok irányították. Takarékossági intézkedéseket is behozott, például eltörölte a fakoporsós temetést, valamint egyes ruhadarabok hordását is betiltotta. Az ő nevéhez köthető az első népszámlálás is az országban, aminek célja kezdetben a nemesek felmérése volt megadóztatás céljából.

Kudarca és halála

II. Józsefet uralkodása alatt a jó szándék vezette mégis az évek múlásával és a rendeletek számának növekedésével folyamatosan veszítette el támogatóit. A király az említett belpolitikai sikertelenségek mellett uralkodása második felében külpolitikai veszteségeket is szenvedett. 1787-ben háborút indított az Oszmán Birodalom ellen, ami kezdetben komoly veszteségekkel járt. 1789-ben pedig a francia forradalom miatt elveszítette az Osztrák-Németalföldet. A kudarcok miatt, 1790-ben, a halálos ágyán úgy döntött, hogy majdnem az összes rendeletét visszavonja (kivétel a türelmi rendelet, jobbágyrendelet és a papság állami fizetése). Ezt szoktuk „nevezetes tollvonásként” emlegetni.