Magyarország a II. világháborúban

7 perc olvasás

Az 1930-as évekre, Magyarországra külpolitikája mindinkább a németekhez igazodott. A közvélemény is jobbra tolódott: újabb zsidótörvények születtek, a 39-es választásokon előretörtek a nyilasok. Mivel Imrédy Bélának (1938-39) nem sikerült a német orientációt csökkentenie, így lemondatták.

Horthy gróf Teleki Pált (1940-41) bízta meg kormányalakítással. Teleki fő törekvése az önálló magyar politizálás lehetőségének fenntartása volt, azonban sem a bel-, sem a külpolitikában nem tudott az Imrédy által kijelölt útról letérni.

Hitler segítségével az I. Bécsi döntés (1938. nov. 2.) értelmében visszakaptuk a Felvidék határ menti területét, közel 12000 km2-rel bővült az ország területe, melynek lakossága 50-60%-ban magyar volt.

1939. május 5-én a parlament elfogadta a II. zsidótörvényt. A törvény már faji ás vallási alapon ítélte el a zsidókat. Foglalkozástól függően a 20%-os küszöböt lekorlátozta 6%-ra.

1939 májusában tartották a Horthy- korszak utolsó választását, a kormánypárt ismét többséget szerzett, azonban új jelenségképp előretörtek a nemzetszocialisták.

Lengyelország lerohanásakor a Teleki- kormány igyekezett kívül maradni a háborún. Ennek értelmében fegyveres semlegességi politikát követett. 1939. március 15-én elfoglaltuk Kárpátalját, miután Hitler bevonult Prágába. Magyar sikereknek könyvelték, de nem az volt.

1940-ben a második Bécsi döntés újabb területet csatolt az országhoz. Visszakaptuk Észak- Erdélyt és Székelyföldet. Az etnikai revízió 51%-a megvalósult. E következményeképp Magyarország még jobban elkötelezte magát a Németország mellett. Magyarország csatlakozott az ún. háromhatalmi egyezményhez (1940. november), s hozzájárult a német csapatok áthaladásához az ország területén Romániába. A németeknek Románia a kőolajmezők birtoklása miatt volt fontos.

Hitler üzent Horthynak, hogy Magyarország engedje át a felvonuló német csapatokat és vegyen részt a Jugoszlávia elleni hadjáratban, cserébe elismeri a magyar vezetés délvidéki területi igényeit. Horthy igent mondott, s így 1941. április 11-én Magyarország bekapcsolódik a Jugoszlávia elleni háborúba egyúttal a II. világháborúba (1939-45). A Délvidéket megszállják a csapatok, bár történelmi, etnikai revízió nem történt. Teleki a magyar részvételt nem vállalta, ezért 1941. április 3-án öngyilkos lett.

A Barbarossa-terv elindításakor Németországot román és szlovák csapatok támogatták, de Magyarország nem. 1941. június 26-án felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassa városát. Horthy és az új miniszterelnök, Bárdossy László megítélése szerint csakis a szovjetek lehettek. Ezért Bárdossy hadat üzent a Szovjetuniónak. Ezt követően a brit kormány Magyarországnak, Magyarország pedig az Egyesült Államoknak üzent hadat.

A munkaszolgálatos zsidók már 1941 nyarától érezhették a háború borzalmait. Azonban Magyarország a „béke szigete” volt, mivel a háború nem érződött és a háborúellenes mozgalmak támogatottsága is csekély.

1941 második felében az ún. gyors hadtest alakulatait kivezényelték a keleti frontra. Mindez a német Ribbentrop követelése volt. Igen hamar bebizonyosodott, hogy a magyar hadsereg felszereltsége és kiképzettsége hiányos. Pedig a győri program modernizálta a haderőt, de felzárkóznia nem sikerült az utódállam haderejéhez. Így az alakulatokat azonnal visszavonták.

A német nyomásnak engedve a magyar kormány vállalta, hogy 200.000 katonát küld a frontra. Voronyezs térségében, a Don folyó 200 km hosszú kanyarulatában a szovjet csapatok támadást indítottak (1943. jan. 12.), és két hét leforgása alatt felmorzsolták a magyar haderőt.

1942 elején Horthy Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnöknek. Feladata egy óvatos külpolitikai fordulat előkészítése volt. Horthy és Kállay azonban a saját minisztereiben sem bízhatott. Nekik gazdasági kötődésük volt Gömbös Gyulához (1932-36) és 1934-től már politikai is. Kállay nyilvánosan németbarát tevékenységet folytatott, eközben titokban újabb és újabb gesztusokat tett a szövetségesek felé. Ezt nevezzük Kállay- kettősnek, vagy hintapolitikának.

Az elsőrangú német hírszerzés azonban pontos információval rendelkezett a titkos tárgyalásokról, amik 1943 szeptemberében Isztambulban folytak Magyarország és Anglia között.

A németek már 1943 végén kidolgozták Magyarország katonai megszállásának tervét (Margaréta-terv), melyet 1944. március 19-én végre is hajtottak, Horthy nem állt ellen, hajlandó volt miniszterelnökké kinevezni a németek emberét, Sztójay Dömét. Ezek után a szövetségesek úgy tekintettek Magyarországra, mint Németország utolsó csatlósára. Megkezdődött a politikai pártok felszámolása és a politikai ellenfelek üldözése. A megszállás ideje alatt Hitler Klessheimbe hívatta Horthyt. Így nem volt egységes vezetés a németek bevonulása alatt Magyarországon.

1944 tavaszán a németek, a magyar hatóságok közreműködésével közel félmillió vidéki zsidó vagy annak nyilvánított magyar állampolgárt deportáltak és gyilkoltak meg. A budapesti deportálásokat Horthy leállította. Ezzel párhuzamban történtek a szövetséges bombázások is. A normandiai partraszállással (1944. jún. 6.) párhuzamban Horthy háborús bűnös lesz.

1944. augusztus 23-án volt egy sikeres román kiugrási kísérlet Lakatos Géza későbbi miniszterelnök előkészítésével. 1944. szeptember végétől a trianoni Magyarország területén van a Vörös Hadsereg. 1944. október 11-én Moszkvában fegyverszüneti megállapodást kötött a magyar küldöttség. 1944. október 15-én a rosszul előkészített Horthy kiugrási kísérlete összeomlott, s a németek Szálasi Ferenc nyilas kormányát juttatták hatalomra. A nemzetvezető és kormányfő pozícióját betöltő Szálasi bevezette az általános hadkötelezettséget (17-70 év). Kormányzása alatt a GDP 40%-a elpusztult (anyagi erőforrások).

1944 szeptemberétől a harcok már Magyarországon zajlottak. Budapest ostroma csaknem három hónapig tartott (1944. dec. 22/24-1945. febr. 13.).

Végleges 1945. április 11-én verték ki Magyarországról a német csapatokat. A várva várt felszabadulás, amit megszállás követett 1991 júniusában ért végett.

 

 



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
Angol melléknév, melléknév fokozása, összehasonlítás

A melléknevek a mondatban legtöbbször jelzői szerepet töltenek be, ami azt jelenti, hogy főnevek előtt állnak, és mint ahogyan a...

Elektromosság
Az elektromos mező térerőssége

Az elektromos mező térerőssége Bármely elektromos töltés maga körül elektromos mezőt hoz létre. Ha az elektromos mezőbe töltött testet helyezünk,...

Close