Hirdetés

Magyarország a II. világháborúban

7 perc olvasás
grayscale photography of Dea Theater building

Az 1930-as évekre, Magyarországra külpolitikája mindinkább a németekhez igazodott. A közvélemény is jobbra tolódott: újabb zsidótörvények születtek, a 39-es választásokon előretörtek a nyilasok. Mivel Imrédy Bélának (1938-39) nem sikerült a német orientációt csökkentenie, így lemondatták.

Hirdetés


Hirdetés

Horthy gróf Teleki Pált (1940-41) bízta meg kormányalakítással. Teleki fő törekvése az önálló magyar politizálás lehetőségének fenntartása volt, azonban sem a bel-, sem a külpolitikában nem tudott az Imrédy által kijelölt útról letérni.

Hitler segítségével az I. Bécsi döntés (1938. nov. 2.) értelmében visszakaptuk a Felvidék határ menti területét, közel 12000 km2-rel bővült az ország területe, melynek lakossága 50-60%-ban magyar volt.

1939. május 5-én a parlament elfogadta a II. zsidótörvényt. A törvény már faji ás vallási alapon ítélte el a zsidókat. Foglalkozástól függően a 20%-os küszöböt lekorlátozta 6%-ra.

1939 májusában tartották a Horthy- korszak utolsó választását, a kormánypárt ismét többséget szerzett, azonban új jelenségképp előretörtek a nemzetszocialisták.

Hirdetés

Lengyelország lerohanásakor a Teleki- kormány igyekezett kívül maradni a háborún. Ennek értelmében fegyveres semlegességi politikát követett. 1939. március 15-én elfoglaltuk Kárpátalját, miután Hitler bevonult Prágába. Magyar sikereknek könyvelték, de nem az volt.

1940-ben a második Bécsi döntés újabb területet csatolt az országhoz. Visszakaptuk Észak- Erdélyt és Székelyföldet. Az etnikai revízió 51%-a megvalósult. E következményeképp Magyarország még jobban elkötelezte magát a Németország mellett. Magyarország csatlakozott az ún. háromhatalmi egyezményhez (1940. november), s hozzájárult a német csapatok áthaladásához az ország területén Romániába. A németeknek Románia a kőolajmezők birtoklása miatt volt fontos.

Hitler üzent Horthynak, hogy Magyarország engedje át a felvonuló német csapatokat és vegyen részt a Jugoszlávia elleni hadjáratban, cserébe elismeri a magyar vezetés délvidéki területi igényeit. Horthy igent mondott, s így 1941. április 11-én Magyarország bekapcsolódik a Jugoszlávia elleni háborúba egyúttal a II. világháborúba (1939-45). A Délvidéket megszállják a csapatok, bár történelmi, etnikai revízió nem történt. Teleki a magyar részvételt nem vállalta, ezért 1941. április 3-án öngyilkos lett.

A Barbarossa-terv elindításakor Németországot román és szlovák csapatok támogatták, de Magyarország nem. 1941. június 26-án felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassa városát. Horthy és az új miniszterelnök, Bárdossy László megítélése szerint csakis a szovjetek lehettek. Ezért Bárdossy hadat üzent a Szovjetuniónak. Ezt követően a brit kormány Magyarországnak, Magyarország pedig az Egyesült Államoknak üzent hadat.

A munkaszolgálatos zsidók már 1941 nyarától érezhették a háború borzalmait. Azonban Magyarország a „béke szigete” volt, mivel a háború nem érződött és a háborúellenes mozgalmak támogatottsága is csekély.

Hirdetés

1941 második felében az ún. gyors hadtest alakulatait kivezényelték a keleti frontra. Mindez a német Ribbentrop követelése volt. Igen hamar bebizonyosodott, hogy a magyar hadsereg felszereltsége és kiképzettsége hiányos. Pedig a győri program modernizálta a haderőt, de felzárkóznia nem sikerült az utódállam haderejéhez. Így az alakulatokat azonnal visszavonták.

A német nyomásnak engedve a magyar kormány vállalta, hogy 200.000 katonát küld a frontra. Voronyezs térségében, a Don folyó 200 km hosszú kanyarulatában a szovjet csapatok támadást indítottak (1943. jan. 12.), és két hét leforgása alatt felmorzsolták a magyar haderőt.

1942 elején Horthy Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnöknek. Feladata egy óvatos külpolitikai fordulat előkészítése volt. Horthy és Kállay azonban a saját minisztereiben sem bízhatott. Nekik gazdasági kötődésük volt Gömbös Gyulához (1932-36) és 1934-től már politikai is. Kállay nyilvánosan németbarát tevékenységet folytatott, eközben titokban újabb és újabb gesztusokat tett a szövetségesek felé. Ezt nevezzük Kállay- kettősnek, vagy hintapolitikának.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!