Magyarország a II. világháborúban

A németek már 1943 végén kidolgozták Magyarország katonai megszállásának tervét (Margaréta-terv), melyet 1944. március 19-én végre is hajtottak, Horthy nem állt ellen, hajlandó volt miniszterelnökké kinevezni a németek emberét, Sztójay Dömét. Ezek után a szövetségesek úgy tekintettek Magyarországra, mint Németország utolsó csatlósára. Megkezdődött a politikai pártok felszámolása és a politikai ellenfelek üldözése. A megszállás ideje alatt Hitler Klessheimbe hívatta Horthyt. Így nem volt egységes vezetés a németek bevonulása alatt Magyarországon.

1944 tavaszán a németek, a magyar hatóságok közreműködésével közel félmillió vidéki zsidó vagy annak nyilvánított magyar állampolgárt deportáltak és gyilkoltak meg. A budapesti deportálásokat Horthy leállította. Ezzel párhuzamban történtek a szövetséges bombázások is. A normandiai partraszállással (1944. jún. 6.) párhuzamban Horthy háborús bűnös lesz.

1944. augusztus 23-án volt egy sikeres román kiugrási kísérlet Lakatos Géza későbbi miniszterelnök előkészítésével. 1944. szeptember végétől a trianoni Magyarország területén van a Vörös Hadsereg. 1944. október 11-én Moszkvában fegyverszüneti megállapodást kötött a magyar küldöttség. 1944. október 15-én a rosszul előkészített Horthy kiugrási kísérlete összeomlott, s a németek Szálasi Ferenc nyilas kormányát juttatták hatalomra. A nemzetvezető és kormányfő pozícióját betöltő Szálasi bevezette az általános hadkötelezettséget (17-70 év). Kormányzása alatt a GDP 40%-a elpusztult (anyagi erőforrások).

1944 szeptemberétől a harcok már Magyarországon zajlottak. Budapest ostroma csaknem három hónapig tartott (1944. dec. 22/24-1945. febr. 13.).

Végleges 1945. április 11-én verték ki Magyarországról a német csapatokat. A várva várt felszabadulás, amit megszállás követett 1991 júniusában ért végett.