Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb elemei

kamara: a XIII. századtól a királyi jövedelmeket bérlő intézmény, amely a kincstár felé szerződés alapján teljesítette vállalt befizetési kötelezettségeit. Magyarországon: pénzverő, só és bányakamarák. A kamarák bérlői a kamaraispánok, akik saját familiárisaikat alkalmazták a jövedelmek kezelésére, s a tárnokmester, majd a kincstartó ellenőrizte őket.

Háttér:

Magyarország jelentős ásványkincs-hatalom. Évi 1 tonna arany az európai termelés jelentős részét tette ki, és az ezüst (10 tonna) és sóbányászat is jelentős volt.

A király ezért elsősorban a nemesfémbányászatot támogatta.

Átengedte a föld birtokosának a bányászok által fizetett bányabér (urbura) harmadát. Ezáltal érdekeltek lettek a bányák megnyitásában.

A kitermelt nemesfémet a termelőknek nyers állapotban kellett beszolgáltatniuk a felállított 10 pénzverő kamara egyikénél, ahol vert pénzt kaptak érte (királyi pénzverési monopólium). A vert pénz kevesebb nemesfémet tartalmazott a beszolgáltatottnál, így jelentős nyereséget hozott a királynak.

Károly jó minőségű aranyforintot veretett Firenzéből hozatott pénzverő mesterekkel, és ezüstdénárt. Szakított az évenkénti beváltással (kamara haszna) és a pénzrontással. Helyette bevezette a kapuadót (1336), ami évenként 18 dénár volt.

A növekvő kereskedelem megvámoltatásából is növelte jövedelmeit: harmincadvám.

A cseh királlyal Bécs megkerülésével közös kereskedelmi útról állapodott meg, mivel Bécs árumegállító joga sértette országaik gazdasági érdekeit.

Vázlat:

– Károly Róbert trónra-kerülésekor tartományúri rendszer (feudális anarchia)®felszámolja®egységes ország®gazdaság megreformálása az ország egységének fenntartása érdekében. ®Fenn tudja tartani a hozzá hű hadsereget (banderiális hadsereg)

– Regálé jövedelmeket megerősíti

– A kereskedelmet támogatja: erősíti a polgárságot, bevezeti a forintot.

– Szabad királyi városok: növelik a királyi adókat.

– Külföldi családokat emel fel®familiaritás

– Bevezeti a kapuadót és a harmincadvámot

– Az 1335-ös visegrádi királytalálkozón Bécs gazdasági fennhatóságát gyengítik: a kereskedelmi út kikerüli Bécset, aminek árumegállító joga van.

– Urbura; bányabér®kedvezővé teszi a bányászatot.