Az ENSZ létrejötte és működése

Nemzetközi Bíróság

A Nemzetközi Bíróság az ENSZ keretei között működő legfőbb bírói szerv, székhelye Hágában található. A testület 15 állandó bíróból áll, akiket a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács választ meg kilenc évre. A bírák különböző államok állampolgárai, nem lehet két azonos állampolgárságú bíró a testületben. A bírák semmilyen más foglalkozást nem folytathatnak hivatali időszakuk folyamán.

A Nemzetközi Bíróság szerepe az államok között felmerülő jogviták eldöntése, valamint jogi kérdésekben tanácsadó vélemény nyújtása az ENSZ szervei részére.

A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek, tehát csak államok közötti peres ügyeket lát el, döntéseit a nemzetközi jog alapján hozza meg.

Amíg a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács bármilyen jogi kérdésben tanácsadó véleményért fordulat a Bírósághoz, addig az ENSZ többi szerve, valamint a szakosított intézmények csak a tevékenységük körébe tartozó jogi kérdésekben és a Közgyűlés felhatalmazásával kérhetnek tanácsadó véleményt a Bíróságtól.

Az „ENSZ-rendszer”

Az „ENSZ-rendszer” maga az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak alapjai és programjai, szakosított intézményei, valamint az egyéb kapcsolódó szervezetek.

A Felsővezetői Koordináló Testület az ENSZ-rendszer legmagasabb szintű koordináló intézménye, elnöke a mindenkori ENSZ-főtitkár, célja a közös célok elérése érdekében végzett különféle tevékenységek összehangolása.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének számos, szűkebb területen meghatározott célok elérése érdekében létrehozott alapja, programja, hivatala van, melyeket az ENSZ Közgyűlés határozattal hoz létre. Finanszírozásuk részben az ENSZ költségvetéséből, részben pedig a tagállamok általi önkéntes hozzájárulásából biztosított. Ide tartozik az Adminisztratív és Költségvetési Kérdések Tanácsadó Bizottsága, a Világélelmezési Program, az Egyesült Nemzetek Genfi Hivatala és az Egyesült Nemzetek Bécsi Hivatala is.

A szakosított intézmények külön nemzetközi szerződés alapján jöttek létre, autonóm módon, saját költségvetéssel tevékenykednek, felettük az ENSZ ellenőrző vagy beszámoltató tevékenységet végez.

Jelenleg 15 szakosított intézmény működik az ENSZ keretein belül, amelyek közé tartoznak például a következő intézmények:

• FAO – ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, amelynek célja a szegénység és az éhínség enyhítése, a tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése;
• WHO – Egészségügyi Világszervezet, amely az egyes országok közötti technikai együttműködést támogatja az egészségügy területén;
• IMF –Nemzetközi Valutaalap, amelynek feladata az egyes országok közötti pénzügyi együttműködés segítése, valutastabilitás előmozdítása, valamint átmeneti hiteleket nyújt a tagországoknak a pénzügyi mérlegük kiegyensúlyozásához.

Szakosított intézmények közé tartozik továbbá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete valamint az UNICEF, azaz az ENSZ Gyermekalapja is.

Mindemellett vannak olyan egyéb, ún. kapcsolódó, önálló szervezetek, melyek speciális területekkel foglalkoznak, saját költségvetésük van és önálló jogalkotó testülettel rendelkeznek. Ezen szervezetek ugyan önállóan, de az Egyesült Nemzetek Szervezetével kötött együttműködési megállapodás alapján az ENSZ égisze alatt működnek. Ilyen szervezet például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint a Kereskedelmi Világszervezet.