Az ENSZ létrejötte és működése

Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működő Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. világháborút követően.

A II. világháború alatt világossá vált, hogy az eddigieknél összehangoltabb nemzetközi együttműködés szükséges egy újabb világháború kitörésének megakadályozása érdekében.

1941-ben az Atlanti Charta, 1942-ben pedig az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata is lefektette ennek szükségességét, azonban konkrét szervezeti elképzelések még nem merültek fel.

Államvezetői szinten egy nemzetek fölötti szervezet létrehozataláról 1943 novemberében, a teheráni konferencián esett szó. 1944-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozáson az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió és Kína képviselői dolgozták ki az ENSZ alapokmányát.

Az ENSZ létrejötte, céljai

Az 1945. február 4-én megrendezett jaltai konferencián ismét találkozott Churchill, Roosevelt és Sztálin, akik megállapodtak a létrehozandó Egyesült Nemzetek működésének alapelveiben, valamint az ENSZ alapokmányának kidolgozása érdekében San Franciscóba egy nemzetközi alapító konferenciát hívtak össze, amely 1945. április 25. és június 26. között ülésezett. A konferencia irányító testülete a Koordináló Bizottság volt, amelyben az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió, Kína és tíz másik állam képviselői vettek részt. A négy nagyhatalomnak a két hónapig tartó konferencia alatt végig vezető szerepe volt és együttes erővel megakadályozták, hogy az 1944-es előkészítő tanácskozáson megfogalmazott javaslatokhoz  képest a többi állam nagyszámú módosító javaslata ellenére lényeges változás történjen.

Az alapokmányt 51 állam fogadta el, azok az államok, amelyek hadüzenetet intéztek a II. világháború során Németország, Olaszország és Japán ellen. Az ENSZ alapokmánya 1945. október 24-én lépett hatályba, azóta ez a nap az ENSZ napja.

 

Az Alapokmányban megfogalmazták a szervezet fő céljait, amely a következők:

• világbéke biztosítása;
• emberi jogok védelme;
• gazdasági fejlődés elősegítése;
• valamennyi állam egyenjogúsága;
• világ általános életszínvonalának emelése;
• népek közti együttműködés erősítése.

 

A tagok kötelezték magukat arra, hogy

• békés politikai eszközökkel, gazdasági szankciókkal, valamint fegyveres beavatkozással tevékenyen részt vesznek a béke biztosításában;
• más állam belügyeibe nem avatkoznak bele;
• regionális biztonsági szerződések segítségével is elismerik a többi állam önvédelmi jogát;
• az ENSZ-tagsággal járó kötelezettségeket teljesítik, a fenyegetés, valamint az erőszak alkalmazásáról pedig lemondanak.

 

Az ENSZ Alapokmányában lefektetett elvek a nemzetközi együttműködés alaptételeivé váltak. Ezeket egészítette ki 1975-ben a Helsinki Záróokmány, amely rögzítette az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb tíz alapelvet.

 

Az ENSZ fontos szerepet játszik az emberi jogok érvényesítésében, melynek alapvető dokumentuma az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, amely az emberi jogok deklarálása mellett létrehozta az egyezségokmány betartását vizsgáló Emberi jogok Bizottságát is.

 

A taglétszám a gyarmati rendszer megszűnésével jelentősen megnőtt. Magyarország felvételére – 15 másik országgal együtt – 1955. december 14-én került sor. Az ENSZ-nek jelenleg 193 ország a tagja, az egész világot átfogó szervezetté vált. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének bárki a tagjává válhat, aki az Alapokmányban foglaltakat, valamint a tagsággal járó feladatokat elfogadja. Az új tagokat a Biztonsági Tanács hozzájárulásával a Közgyűlés veszi fel.

 

Az ENSZ felépítése, szervei

Az ENSZ működésének három központ szerve a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács és a Titkárság. Az ENSZ további, rendkívüli fontos szerepet betöltő szerve a Nemzetközi Bíróság, a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a Gyámsági Tanács, illetőleg 15 szakosított intézmény is működik az ENSZ keretein belül.

 

Közgyűlés

A Közgyűlés az ENSZ legfőbb tanácskozó testülete, székhelye New Yorkban található. Tagja minden tagállam, akik maximum 5 küldöttet delegálhatnak, de egy-egy szavazattal rendelkeznek a szuverén egyenlőség elvének megfelelően.

Minden évben egy ülésszakot tart szeptember és december között. A Közgyűlés elnökét, 21 alelnökét és hat főbizottságának elnökét a rendes ülésszak kezdete előtt legalább három hónappal választják meg.

A döntéseket egyszerű szótöbbséggel hozza, kiemelt kérdésekben – mint a nemzetközi béke és biztonság, új tagok felvétele, költségvetési kérdések – viszont kétharmados szavazati rendszer érvényesül. Minden békére és biztonságra vonatkozó kérdésben tanácskozási joga van. Ajánlásokat tehet az alapvető emberi jogok és szabadságok megvalósulásának előmozdítására, a nemzetek közötti feszültségek békés rendezésére. A Közgyűlés által hozott határozatok ajánlás jellegűek, csak az azokkal egyetértő tagok számára kötelező.

A Közgyűlés választja meg a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, valamint a Biztonsági Tanács javaslatára öt évre kinevezi a szervezet Főtitkárát, továbbá megválasztja a különböző tanácsok és a Nemzetközi Bíróság tagjait.

 

Biztonsági Tanács

A nemzetközi békéért a folyamatosan ülésező Biztonsági Tanács a felelős, amely a felmerülő válsághelyzetekkel foglalkozó legfontosabb politikai szerv, alapvető feladatai a békéltetés és a vizsgálódás.

A Biztonsági Tanácsnak öt állandó, vétójoggal rendelkező tagja van: az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió (1991-től Oroszország), Kína, Franciaország. A többi, úgynevezett nem állandó tagot a Közgyűlés választja. A nem állandó tagok kétévente cserélődnek, számuk kezdetben hat volt, majd 1963-tól tízre nőtt. Magyarország eddig két alkalommal volt a Biztonsági Tanács tagja: 1968-1969-ben és 1992-1993-ban

A Biztonsági Tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Eljárási ügyekben a határozatok elfogadásához legalább kilenc tag igen szavazata szükséges, érdemi kérdésekben pedig a döntéshozatalhoz legalább kilenc – az öt állandó tag igenlő szavazatát magában foglaló – igen szavazat szükséges. Határozatai mindenkire nézve kötelezőek, az Alapokmány szerint az ENSZ minden tagja elfogadja és végrehajtja a Biztonsági Tanács határozatait.

A béke veszélyeztetése esetén a Tanács háromféle intézkedést tehet. Először felhívást intézhet az érintett felek felé, hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz és a Közgyűlés ajánlásaihoz; másodszor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat, rendszabályokat vezethet be, mint például a gazdasági blokád, utazási korlátozások; harmadszor pedig már fegyveres erő felhasználásával járó katonai beavatkozást is foganatosíthat.

 

Titkárság

A Titkárság végzi az ENSZ mindennapi operatív munkáját, amely a főtitkárból és tisztviselői karból áll. A szervezet élén álló Főtitkár az ENSZ legfőbb tisztviselője. A főtitkári funkció mindenekelőtt diplomáciai, politikai jellegű feladat. A főtitkár munkáját a Titkárság segíti, amely kiszolgálja az ENSZ többi fő szervét, ellátja azok sokrétű feladatait, mint például a békefenntartó műveletek adminisztrációját, a gazdasági és szociális trendek vizsgálatát, valamint az emberi jogokra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó tanulmányok készítését.

 

Gazdasági és Szociális Tanács

A Gazdasági és Szociális Tanács az ENSZ és a szakosított intézmények munkáját koordináló, nemzetközi gazdasági, szociális és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó fő irányító, szakpolitikai szerv. A tanácsnak 54 tagja van, amelyeket a Közgyűlés választ hároméves egymást átfedő ciklusokra. Minden tagnak egy szavazata van, a szavazás egyszerű szótöbbséggel történik.

 

Gyámsági Tanács

A Gyámsági Tanácsot a gyámsági rendszer alá helyezett 11 gyámsági terület igazgatásának felügyeletére, valamint annak biztosítására hozták létre, hogy a szükséges lépéseket megtegyék a területek önálló kormányzására vagy függetlenné válásának előkészítésére. A Gyámsági Tanács a Biztonsági Tanács öt állandó tagjából állt. Az utolsó ENSZ gyámsági terület 1994. október 1-jén vált függetlenné, ezt követően 1994 novemberétől a Gyámsági Tanács felfüggesztette működését, de a szerv a mai napig létezik.