Petőfi Sándor költészete – áttekintés
(1823. jan. 1.-1849. július 31.)
- Indulása a népiesség nevében (Hortobágyi kocsmárosné, A természet vadvirága)
- első verse: A borozó, Versek I., Versek II., A helység kalapácsa, János vitéz
- magyarosítja nevét (Petrovics-Petőfi), álneve: Pönögei Kis Pál
- változatos műfaj
- helyzetdal – Befordultam a konyhába
- bordal – A borozó
- zsánerkép – Csokonai, Megy a juhász a szamáron
- életkép
- tájleíró költemény – A Dunán, A csárda romjai
- lírai önarckép
- tematika:
- vallomásosság: élményköltészet -> Egy estém otthon
- szerepjátszó líra: kifejezetten a népi élethelyzetet örökíti meg
- stílus: átveszi a népköltészeti elemeket (élőbeszédszerűség; téma, cím; közvetlen nyelvezet; népdalküszöb; ellentétezés; refrén; magyaros verselés)
- Felhők-ciklus-1846.(Mögöttem a múlt, Itt állok a rónaközépen, A bánat egy nagy óceán)
- Szalkszentmártonon íródott 66 rövid vers, melyek szinte töredéknek hatnak
- epigrammatikussá teszi a rövidség, a csattanó a végén
- elégikussá teszi, hogy a költő csalódottságát sugározza
- világ- és önszemléletének elbizonytalanodása
- útkeresés-túl akar lenni a népiességen, inkább a romantikus személyiség központúság felé akar elmozdulni
- a Felhők-ciklus után írja a Dalaim költeményét -> költészete színességének összegzése
- Forradalmi látomásköltészet (’46-’48. márc.) (Egy gondolat bánt engemet, A XIX. század költői)
- Pestre visszatérve lelkesedés és tettvágy jellemzi
- költészete új témával bővül, melyről két versben vall:
- Sors nyiss nekem tért… költészetét az emberiség szolgálatába állítja, elvállalja a megváltói szerepet, Jézushoz hasonlítja magát
- Levél Várady Antalhoz újjászületik a csüggedtségből; vérözönt jövendöl: vátesz költői attitűd
- váteszköltészet-jövőbeli forradalomról vizionál
- Tájleíró költészet (Az Alföld, A puszta, télen)
- felvilágosodás jellemzi (Csokonai-szentencia előzi meg)
- Az Alföld – ’44, A csárda romjai – ’45, A Tisza – ’47, A puszta télen – ’48, Kiskunság – ’48
- csak az alföldi tájat írja meg, más táj nem ihleti meg
- lírai realizmus: annak ellenére, hogy nem közvetlen tájszemlélet alapján íródott nagyon részletes
- nagyfokú szubjektivitás jellemzi, érzelmi kötődés, túltelítettség -> a tájba vetíti ki érzéseit
- Szerelmi Líra (Szeptember végén, Minek nevezzelek)
- Összes költemények – Szabadság, szerelem 1847 -> kijelöli a témát
- sorrendet állít fel: szabadság> szerelem> saját élete
- hitvesi költészet
- Szendrey Júlia: 1846. szept. 8-án megismeri a nagykárolyi megyebálon, rá egy évre elveszi feleségül-szerelmi lírája verseinek nagy része a koltói mézes hetek alatt íródott
- Utolsó év költészete (Európa csendes, újra csendes)
- politika dominál, alkalmi versek jellemzik
