Hirdetés

Petőfi Sándor költészete – áttekintés

3 perc olvasás
Petőfi portréja

(1823. jan. 1.-1849. július 31.)

  1. Indulása a népiesség nevében (Hortobágyi kocsmárosné, A természet vadvirága)
    • első verse: A borozó, Versek I., Versek II., A helység kalapácsa, János vitéz
    • magyarosítja nevét (Petrovics-Petőfi), álneve: Pönögei Kis Pál
    • változatos műfaj
    • tematika:
      • vallomásosság: élményköltészet -> Egy estém otthon
      • szerepjátszó líra: kifejezetten a népi élethelyzetet örökíti meg
    • stílus: átveszi a népköltészeti elemeket (élőbeszédszerűség; téma, cím; közvetlen nyelvezet; népdalküszöb; ellentétezés; refrén; magyaros verselés)
  2. Felhők-ciklus-1846.(Mögöttem a múlt, Itt állok a rónaközépen, A bánat egy nagy óceán)
    • Szalkszentmártonon íródott 66 rövid vers, melyek szinte töredéknek hatnak
    • epigrammatikussá teszi a rövidség, a csattanó a végén
    • elégikussá teszi, hogy a költő csalódottságát sugározza
    • világ- és önszemléletének elbizonytalanodása
    • útkeresés-túl akar lenni a népiességen, inkább a romantikus személyiség központúság felé akar elmozdulni
    • a Felhők-ciklus után írja a Dalaim költeményét -> költészete színességének összegzése
  3. Forradalmi látomásköltészet (’46-’48. márc.) (Egy gondolat bánt engemet, A XIX. század költői)
    • Pestre visszatérve lelkesedés és tettvágy jellemzi
    • költészete új témával bővül, melyről két versben vall:
      • Sors nyiss nekem tért… költészetét az emberiség szolgálatába állítja, elvállalja a megváltói szerepet, Jézushoz hasonlítja magát
      • Levél Várady Antalhoz újjászületik a csüggedtségből; vérözönt jövendöl: vátesz költői attitűd
    • váteszköltészet-jövőbeli forradalomról vizionál
  4. Tájleíró költészet (Az Alföld, A puszta, télen)
    • felvilágosodás jellemzi (Csokonai-szentencia előzi meg)
    • Az Alföld – ’44, A csárda romjai – ’45, A Tisza – ’47, A puszta télen – ’48, Kiskunság – ’48
    • csak az alföldi tájat írja meg, más táj nem ihleti meg
    • lírai realizmus: annak ellenére, hogy nem közvetlen tájszemlélet alapján íródott nagyon részletes
    • nagyfokú szubjektivitás jellemzi, érzelmi kötődés, túltelítettség -> a tájba vetíti ki érzéseit
  5. Szerelmi Líra (Szeptember végén, Minek nevezzelek)
    • Összes költemények – Szabadság, szerelem 1847 -> kijelöli a témát
    • sorrendet állít fel: szabadság> szerelem> saját élete
    • hitvesi költészet
    • Szendrey Júlia: 1846. szept. 8-án megismeri a nagykárolyi megyebálon, rá egy évre elveszi feleségül-szerelmi lírája verseinek nagy része a koltói mézes hetek alatt íródott
  6. Utolsó év költészete (Európa csendes, újra csendes)
    • politika dominál, alkalmi versek jellemzik


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!