Az aranybulla
Az Aranybulla rendelkezett egy ellenállási záradékkal, amely kikötötte, hogyha a király nem tartja be a lefektetett pontokat, akkor a felkelés ellene jogos. Az királyi hatalom annyi gyengének bizonyult, hogy az egyház kikényszerítette az Aranybulla megújítását 1231-ben. Ez az új változat megengedte a tized pénzbeli behajtását, megváltoztatták az ellenállási záradékot is, miszerint az egyháznak jog a van a királyt kiközösíteni. Azonban az egyház nem elégedett meg az eredményekkel. Egyházi átokkal fenyegette az országot, így kizsarolta azt, hogy II. András részt engedett az egyháznak a sókereskedelemből is. Ezt 1233-ban a beregi egyezményben rögzítették. A szervienseket még az Aranybulla sem védte meg a földesurak önkényeskedéseitől, ezért más formában szervezkedtek jogaik érvényesítése miatt. 1232-ben kérték a királyt levelükben, hogy szolgabírákat választhassanak maguk közül jogaik védelmére (zalai szerviensek levele- 1232). Bár ezek a bíróságok sokáig erőtlenek voltak, innen számítjuk a nemesi vármegye megalakulásának kezdetét.
Lapozz a további részletekért