Az aranybulla
Fehérvár volt a 2. legfontosabb. Itt koronázták és ide temették a királyokat.
Óbuda töltötte be e harmadik helyet. Szerepe csupán a kereskedelemben volt jelentős.
Alávetettek
Az előző századhoz képest most sem jelentettek egységes csoportot. Gazdasági szempontból 2 nagy csoportra oszlottak: Házi szolgák- kiszolgálták urukat, rendben tartották az udvarházat. Nem volt semmijük (ház, föld, termelőeszközök) A második csoport tagjai házzal és földdel rendelkeztek, terményjáradékot fizettek. Jogi helyzetük sem volt egységes. Jelen volt köztük a teljes jogfosztottól a szabad emberig minden. Legrosszabb helyzetben a szolgák voltak. Teljesen uruk befolyása alá kerültek. Önállóan még családot sem alapíthattak.
Átmeneti rétegek
Ezen réteg helyzete nem volt egyértelműen meghatározható. Sem az előkelőkhöz, sem az alávetettekhez nem tartoztak. Egyik csoportjuk a közszabadok voltak. Fontos, hogy személyükben szabadok voltak. Rendelkeztek szabad költözködési joggal, részt vehettek a közéletben, köthettek érvényes házasságot. Belőlük lettek később a királyi szerviensek. Másik jelentős réteget képviseltek a királyi birtokszervezet vezetői is. Helyzetük alig volt kedvezőbb, mint a várjobbágyoké. Előkelők: Őket is két csoportra lehet osztani: egyháziak és világiak. Az ő kíséretük képviselte a fejlett nyugati harcmodort országunkban. Katonai és diplomáciai feladatokat töltöttek be. A klerikusok nagy része nehezen fogadta a cölibátust. Nem akartak lemondani a világi életről. Sokan közülük nem papi szolgálatot végeztek, hanem az államgépezet munkáját segítették, ugyanis ők voltak a legműveltebbek az országban. A világi papság mellett jelen voltak a szerzetesrendek is Magyarországon.
Az aranybulla-mozgalom
A korai feudális állam
III Béla (1172-96) alatt élte fénykorát. Ekkor sikerült legjobban felzárkózni a fejlett nyugati országokhoz. Béla halála után hanyatlás következett. Fiai között trónviszály tört ki, amely újabb hatalmas birtokadományozásokhoz vezetett.
II. András (1205-35) került ki győztesen a harcokból, de ez a győzelem meglehetősen sokba került. A nagybirtokosok ereje és politikai befolyása tovább nőtt az uralkodó rovására. Annyira meggyengült András uralma, hogy nem tudta ellátni önerőből az ország katonai védelmét és a földesurakra kellett támaszkodnia. Keresztes hadjáratával és többszörös halicsi kudarcok hatására az államkincstár kiürült. II. András az eladományozott birtokok helyett regálékkal akarta pótolni a hiányt. Fokozta a parasztság terheit, gyakran rontotta a pénzt. A királyi hatalom hanyatlásával párhuzamosan erősödtek a földesurak, ami nagy veszélyt jelentett a szerviensek (=személyében szabad, CSAK a király alá tartozó katonáskodó személy, aki a saját kisbirtokán él) számára, ugyanis önállóan nem tudták kivédeni a nagyurak folyamatos terjeszkedését és földéhségét. Hasonló sors várt a vármegyerendszer széthullása miatt földtulajdonossá váló várjobbágyokra is. Mindkét csoportot az fenyegette, hogy elvesztik földjüket és állandó katonáskodásra kényszerülnek a földesúri magánhadseregekben. A főurak nyomása miatt a szerviensek és a várjobbágyok szervezkedni kezdtek a király ellen. A nemesek közül sem támogatta mindenki a király birtokadományozó politikáját. Főleg azok elégedetlenkedtek, akik kimaradtak a földosztásból. Rossz szemmel nézték Gertrúd és a merániak hatalmaskodásait is. Elégedetlenkedett az egyház is, ugyanis ők teljesen kimaradtak a bőkezű adományozásból. Ezért került sor 1213-ban a főurak merényletére Gertrúd ellen. Eltérő okok miatt ugyan, de az egész társadalom szembekerült az uralkodóval. Az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult, melynek élére az ellenzéki főurak álltak, fegyveres erejét pedig a szerviensek alkották. A várjobbágyok és a parasztok segítségével az 1222-es fehérvári törvénynapon kényszerítették II. Andrást, hogy a jogaikat az Aranybullában erősítse meg. A dokumentum 31 cikkelyből állt, de nem ment át a gyakorlatba.
Az Aranybulla főbb pontjai
Mikor adták ki az aranybullát?
1222-ben adták ki az Aranybullát.
1 Évi törvénynap Fehérváron; 2 Szerviensek személyének és birtokainak védelme; 3 Szerviensek és az egyház adómentessége 4 Szerviensek birtokainak öröklését szabályozta 7 Szerviensek hadkötelezettségének szabályozása (csak védekezésnél) 11 Idegenek tisztségviselése (csak az országos tanács beleegyezésével) 15 Tilos a beszállásolás a szerviensekhez 16 Tilos a tisztségek öröklése 17 Szolgálattal szerzett birtok elidegeníthetetlen 18 Várjobbágyok és idegenek szabadságának rögzítése 20 Tized fizetése csak terményben 23 Pénzről: olyan legyen, mint III. Béla alatt és csak egyszer lehet évente rontani 24 Zsidók tisztségviselése tilos 26 Tilos idegennek földet adományozni 30 Tisztségek halmozása tilos (kivéve: király, királyné, nádor, bán)
Lapozz a további részletekért