Hirdetés

Világgazdaság az 1920-as 30-as években

10 perc olvasás
grayscale photo of people on beach

Háború utáni helyzet:

Európai országok háború alatt áruhiánnyal küzdöttek és ez a béke után sem változott, infláció, fedezetlen pénzkibocsátás(aranytartalékok kimerültek, egyszerűen csak nyomtatták a pénzt, letértek az aranyalapról az USA kivételével). Legjelentősebb inflációs térség Közép-Kelet Európa volt (németországi helyzet), sok országban valutát kellett cserélni, hogy stabilizálják a pénzügyet. Anglia 1925-ben, Franciaország 1928-ban tudott visszatérni az aranyalaphoz (Dawes terv segítségével).

Hirdetés


Hirdetés

Hadigazdálkodásról vissza kellett térni polgári gazdaságba, ami munkanélküliséget okozott, az infláció miatt beszűkült a piac (a felvásárló-réteg szűkült).

A győztesek a Németországra és csatlósaira kirótt jóvátételi összegektől várta a helyzet javulását, azonban a vesztesek is ugyanazokkal a gondokkal küzdöttek. (franciák a Rurh-vidéket megszállják, hátha ezzel Németországot fizetésre kényszeríthetik 1923, azonban a németek nem tettek semmit, a megszállás túl sok pénzbe került, nem lett eredménye, a franciák visszavonultak.)

Háború alatt csökkent az élelmiszertermelés, a gyarmatokkal rendelkező országok a megszállt területekről hozatták az ételt, a kereslet nőtt, de a fizetőképesség az infláció és a munkanélküliség miatt alacsony volt, ezért a gazdasági áruk ára is csökkent. Az európai termelés csak az 1920-as évek közepére állt helyre, azonban túltermelésbe kezdtek ami tovább csökkentette az árakat. A mezgazd exportőrök komoly gondokkal küszködtek a felesleg miatt, kialakult a tömegtermelés, a monopolizáció erőteljes volt de a kisipar sem tűnt el (helyi szinten maradt meg).

Dawes-terv: Az európai gazdaság nehéz helyzetbe kerülése az USA számára is kedvezőtlen volt, nem érkeztek vissza a kölcsönösszegek. 1923-ban jóvátételi konferenciát rendeztek, ahol egy Dawes nevű közgazdász javaslatára kidolgozták a Dawes tervet, ami annyit jelentett, hogy Amerika befektetőként lép fel a válságos időben, újabb kölcsönnel és tőkével segíti Európát, innentől kezdve az európai gazdaság amerikai tőkén nyugodott.

Hirdetés

Ipar: Hanyatlott a vas-acélipar, bányászat, ugyanakkor a modernebb ágazatok, autógyártás, villamosgép-gyártás, alumíniumkohászat, vegyipar, gyorsan fejlődött.

Állam feladata: visszaállítani a hadigazdaságot békebeli termelésre, irányítsa az újjáépítést, a kölcsönök és befektetések érévén újra lendületbe hozni a gazdaságot, ezt legtöbbször állami megrendelésekkel érték el. Európában megnövekedtek a vámhatárok, a békeszerződések után létrehozott országok, új gazdasági egységek miatt nem 26, hanem most már 38 új gazdasági egység lépett be a rendszerbe, s ezért az új kisállamok protekcionista politikát folytattak, bezárkóztak és megválogatták kereskedőpartnereiket.

Szovjet-Oroszország kiesett a nemzetközi kereskedelemből.

Politikai irányzatok változása: A kialakult válságos helyzetben előtérbe kerültek a szélsőjobb-baloldali pártok, a szabadság, függetlenség és a nemzetek különleges mivoltát hirdették. Ezek a pártok a fennálló politikai rendeket (alkotmányos alapokat) eltörölni akarták, és diktatúra bevezetését tűzték ki célul. A szélsőséges pártok a politika eszközeivel (nemzeti-szociális demagógia, népvezér-kultusz) tömegpártokká nőttek, esetenként párthadsereggel rendelkeztek (Hitler: SA, SS). A háború után Oroszországban bolsevik diktatúra létesült, Olaszországban a fasiszta Mussolini került hatalomra. Térnyerésüket azonban csak a gazdasági nehézségeknek, a nép, a tömegek életkörülményeinek, biztonságának romlásának köszönhették (békés körülmények között az ember nem gyűlölködik ennyire). A húszas években a stabilizálódó gazdaság azonban javította az életkörülményeket, emellett a nők választójoghoz jutása is segítette a szélsőséges pártok visszaszorítását (pl. Nagy Britanniában).

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!