A reformáció és a katolikus megújulás

A reformáció, a Német-Római Császárságban alakult ki, a 16. Században. A Császárság ekkori helyzete ekkor eléggé széttagolt, a császár hatalma névleges, több száz tartomány, város alkotja az államot.

Problémák az egyházban

–      A papság képzése nem tartott lépést a természettudományok fejlődésével

–      Búcsúcédulák árusítása – meg lehetett váltani az egyházi büntetéseket

–      A bevételt a római Szent Péter templom építésére fordították

–      Papság fényűzése

–      Reneszánsz papok világias élete

 

I.) Luther Márton: lutheránusok/ evangélikusok

1.  Fellépése:

–   1517. okt. 31. 95 pontból álló tételsorát kifüggesztette a Wittenberg-i vártemplom kapujára

–   célja: az egyház megújítása

–   követői: lutheránusok/evangélikusok

 

2. Tanai:

–   A hit az üdvösség egyedüli forrása

–   Nincs szükség költséges szertartásokra és nagy egyházi vagyonra

–   Elvetette a pápai hatalom elvét

–   Megszüntette a szerzetesrendeket és a gyónást

–   Bevezette a két szín alatti úrvacsorát

–   Két szentséget ismert el: keresztséget, oltári szentséget

–   Bevezette az anyanyelvű prédikációt a latin helyett

–   A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg

–   Szekularizáció: egyházi vagyon világi kézbe adása

–   csak a Bibliát fogadja el (sola scripta)

 

3. A társadalom valamennyi rétegében sok követője volt, világi okokból is

–   A földesurak meg akarták szerezni az egyházi birtokokat

–   A jobbágyok nem akartak egyházi adót fizetni

–   A polgárok olcsóbb egyházat akartak

 

4. Luthert a pápa kiátkozta, a császár birodalmi átokkal sújtotta

–   1521. Worms birodalmi gyűlés: V. Károly hívja össze és Luthert eretneknek nyilvánítják

–   Bölcs Leó 10 hónap látszatfogságra ítéli Luhert: Wartburg várába zárja, itt fordítja le németre a Bibliát, ezzel megteremtette a német irodalmi nyelv alapjait

–   1529. Speyer: Birodalmi gyűlés

→ kimondta, hogy Luther követői megtarthatják vallásukat, de nem terjeszthetik → ez ellen tiltakoztak (protestáltak: ebből ered a protestáns elnevezés, amely később a reformáció valamennyi irányzatának összefoglaló neve lett)

→ vallásháború tör ki

–   1530 Augsburg: birodalmi gyűlés

→ cél: a protestánsok és katolikusok kibékítése

↓

–   1529-1555 németországi vallásháború

–   1555 augsburgi vallásbéke

→ kimondta, hogy „cuius regio, eius religio” = „akié a föld, azé a vallás“: a jobbágyoknak földesuraik vallását kell követni, vagy szabadon elvándorolhatnak

↓

→  Németországban többségbe kerültek az evangélikusok

 

II. ) Anabaptisták/újrakeresztelők – vezetője: Münzer Tamás

1. Vallási tanításai

–   Elvetette a csecsemőkeresztséget

–   A keresztény közösségbe felnőtt fejjel kell belépni, felnőtt korban kell megkeresztelkedni – hívei újrakeresztelkedhetnek

 

2. Társadalmi tanításai

–   Vissza kell térni a krisztusi szegénységhez

–   a mennyországot a földön kell megteremteni – ellenzik a magántulajdont és az  önálló államhatalmat – ez lett a német parasztháború (1524-1525) ideológiája

§ 1524 svábföldi mozgalom

§ 1525frankföldi mozgalom, melynek vezetője: Geyer Flórián – fejedelmek és a papság elfojtja a harcokat

–   Luther nem támogatta a felkelőket, a fejedelmek mellett állt ki

 

III.) Kálvinisták/reformátusok – vezetője: Kálvin János – Központja: Genf

1. Előzményei:

–   Ulrich Zwingli zürichi lelkész tanai, és ő fegyveresen lépett fel a katolikus kantonok ellen  – halála után hívei megegyeznek Kálvinnal

 

2. Vallási tanításai

–   Predesztináció: eleve elrendelés tana: Isten már születése előtt eldöntötte minden ember sorsát (üzleti vállalkozás sikere a kiválasztottság jele is lehet)

–   Engedélyezte a kamatszedést

–   „zsarnokölés tana“: a királyok hatalma Istentől ered, de ha azt nem népük érdekében gyakorolják, akkor hatalmuktól megfoszthatóak