A reformáció és a katolikus megújulás
A reformáció, a Német-Római Császárságban alakult ki, a 16. Században. A Császárság ekkori helyzete ekkor eléggé széttagolt, a császár hatalma névleges, több száz tartomány, város alkotja az államot.
Problémák az egyházban
– A papság képzése nem tartott lépést a természettudományok fejlődésével
– Búcsúcédulák árusítása – meg lehetett váltani az egyházi büntetéseket
– A bevételt a római Szent Péter templom építésére fordították
– Papság fényűzése
– Reneszánsz papok világias élete
I.) Luther Márton: lutheránusok/ evangélikusok
1. Fellépése:
– 1517. okt. 31. 95 pontból álló tételsorát kifüggesztette a Wittenberg-i vártemplom kapujára
– célja: az egyház megújítása
– követői: lutheránusok/evangélikusok
2. Tanai:
– A hit az üdvösség egyedüli forrása
– Nincs szükség költséges szertartásokra és nagy egyházi vagyonra
– Elvetette a pápai hatalom elvét
– Megszüntette a szerzetesrendeket és a gyónást
– Bevezette a két szín alatti úrvacsorát
– Két szentséget ismert el: keresztséget, oltári szentséget
– Bevezette az anyanyelvű prédikációt a latin helyett
– A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg
– Szekularizáció: egyházi vagyon világi kézbe adása
– csak a Bibliát fogadja el (sola scripta)
3. A társadalom valamennyi rétegében sok követője volt, világi okokból is
– A földesurak meg akarták szerezni az egyházi birtokokat
– A jobbágyok nem akartak egyházi adót fizetni
– A polgárok olcsóbb egyházat akartak
4. Luthert a pápa kiátkozta, a császár birodalmi átokkal sújtotta
– 1521. Worms birodalmi gyűlés: V. Károly hívja össze és Luthert eretneknek nyilvánítják
– Bölcs Leó 10 hónap látszatfogságra ítéli Luhert: Wartburg várába zárja, itt fordítja le németre a Bibliát, ezzel megteremtette a német irodalmi nyelv alapjait
– 1529. Speyer: Birodalmi gyűlés
→ kimondta, hogy Luther követői megtarthatják vallásukat, de nem terjeszthetik → ez ellen tiltakoztak (protestáltak: ebből ered a protestáns elnevezés, amely később a reformáció valamennyi irányzatának összefoglaló neve lett)
→ vallásháború tör ki
– 1530 Augsburg: birodalmi gyűlés
→ cél: a protestánsok és katolikusok kibékítése
↓
– 1529-1555 németországi vallásháború
– 1555 augsburgi vallásbéke
→ kimondta, hogy „cuius regio, eius religio” = „akié a föld, azé a vallás„: a jobbágyoknak földesuraik vallását kell követni, vagy szabadon elvándorolhatnak
↓
→ Németországban többségbe kerültek az evangélikusok
II. ) Anabaptisták/újrakeresztelők – vezetője: Münzer Tamás
1. Vallási tanításai
– Elvetette a csecsemőkeresztséget
– A keresztény közösségbe felnőtt fejjel kell belépni, felnőtt korban kell megkeresztelkedni – hívei újrakeresztelkedhetnek
2. Társadalmi tanításai
– Vissza kell térni a krisztusi szegénységhez
– a mennyországot a földön kell megteremteni – ellenzik a magántulajdont és az önálló államhatalmat – ez lett a német parasztháború (1524-1525) ideológiája
§ 1524 svábföldi mozgalom
§ 1525frankföldi mozgalom, melynek vezetője: Geyer Flórián – fejedelmek és a papság elfojtja a harcokat
– Luther nem támogatta a felkelőket, a fejedelmek mellett állt ki
III.) Kálvinisták/reformátusok – vezetője: Kálvin János – Központja: Genf
1. Előzményei:
– Ulrich Zwingli zürichi lelkész tanai, és ő fegyveresen lépett fel a katolikus kantonok ellen – halála után hívei megegyeznek Kálvinnal
2. Vallási tanításai
– Predesztináció: eleve elrendelés tana: Isten már születése előtt eldöntötte minden ember sorsát (üzleti vállalkozás sikere a kiválasztottság jele is lehet)
– Engedélyezte a kamatszedést
– „zsarnokölés tana„: a királyok hatalma Istentől ered, de ha azt nem népük érdekében gyakorolják, akkor hatalmuktól megfoszthatóak
3. Egyházszervezete
– Köztársasági = élén prédikátorokból és választott hívőkből álló tanács áll: konzisztórium
4. Egyszerű külsőségeket honosított meg
– Olcsó szertartások
– Falakat fehérre meszelik
– Nincsenek oltárok, csak szószékek és padok
5. Politikai jelentősége
– Korai polgári forradalmak ideológiája (németalföld, Anglia)
– Szerepe van az amerikai függetlenségi háborúban is, de ott már a felvilágosodással együtt
Lapozz a további részletekért
