A reformáció, a Német-Római Császárságban alakult ki, a 16. Században. A Császárság ekkori helyzete ekkor eléggé széttagolt, a császár hatalma névleges, több száz tartomány, város alkotja az államot.

hirdetés

Problémák az egyházban

–      A papság képzése nem tartott lépést a természettudományok fejlődésével

–      Búcsúcédulák árusítása – meg lehetett váltani az egyházi büntetéseket

–      A bevételt a római Szent Péter templom építésére fordították

–      Papság fényűzése

–      Reneszánsz papok világias élete

 

I.) Luther Márton: lutheránusok/ evangélikusok

1.  Fellépése:

–   1517. okt. 31. 95 pontból álló tételsorát kifüggesztette a Wittenberg-i vártemplom kapujára

–   célja: az egyház megújítása

–   követői: lutheránusok/evangélikusok

 

2. Tanai:

–   A hit az üdvösség egyedüli forrása

–   Nincs szükség költséges szertartásokra és nagy egyházi vagyonra

–   Elvetette a pápai hatalom elvét

–   Megszüntette a szerzetesrendeket és a gyónást

–   Bevezette a két szín alatti úrvacsorát

–   Két szentséget ismert el: keresztséget, oltári szentséget

–   Bevezette az anyanyelvű prédikációt a latin helyett

–   A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg

–   Szekularizáció: egyházi vagyon világi kézbe adása

–   csak a Bibliát fogadja el (sola scripta)

 

3. A társadalom valamennyi rétegében sok követője volt, világi okokból is

–   A földesurak meg akarták szerezni az egyházi birtokokat

–   A jobbágyok nem akartak egyházi adót fizetni

–   A polgárok olcsóbb egyházat akartak

 

4. Luthert a pápa kiátkozta, a császár birodalmi átokkal sújtotta

–   1521. Worms birodalmi gyűlés: V. Károly hívja össze és Luthert eretneknek nyilvánítják

–   Bölcs Leó 10 hónap látszatfogságra ítéli Luhert: Wartburg várába zárja, itt fordítja le németre a Bibliát, ezzel megteremtette a német irodalmi nyelv alapjait

–   1529. Speyer: Birodalmi gyűlés

→ kimondta, hogy Luther követői megtarthatják vallásukat, de nem terjeszthetik → ez ellen tiltakoztak (protestáltak: ebből ered a protestáns elnevezés, amely később a reformáció valamennyi irányzatának összefoglaló neve lett)

hirdetés

→ vallásháború tör ki

–   1530 Augsburg: birodalmi gyűlés

→ cél: a protestánsok és katolikusok kibékítése

–   1529-1555 németországi vallásháború

–   1555 augsburgi vallásbéke

→ kimondta, hogy „cuius regio, eius religio” = „akié a föld, azé a vallás“: a jobbágyoknak földesuraik vallását kell követni, vagy szabadon elvándorolhatnak

→  Németországban többségbe kerültek az evangélikusok

 

II. ) Anabaptisták/újrakeresztelők – vezetője: Münzer Tamás

1. Vallási tanításai

–   Elvetette a csecsemőkeresztséget

–   A keresztény közösségbe felnőtt fejjel kell belépni, felnőtt korban kell megkeresztelkedni – hívei újrakeresztelkedhetnek

 

2. Társadalmi tanításai

–   Vissza kell térni a krisztusi szegénységhez

–   a mennyországot a földön kell megteremteni – ellenzik a magántulajdont és az  önálló államhatalmat – ez lett a német parasztháború (1524-1525) ideológiája

§ 1524 svábföldi mozgalom

§ 1525frankföldi mozgalom, melynek vezetője: Geyer Flórián – fejedelmek és a papság elfojtja a harcokat

–   Luther nem támogatta a felkelőket, a fejedelmek mellett állt ki

 

III.) Kálvinisták/reformátusok – vezetője: Kálvin János – Központja: Genf

1. Előzményei:

–   Ulrich Zwingli zürichi lelkész tanai, és ő fegyveresen lépett fel a katolikus kantonok ellen  – halála után hívei megegyeznek Kálvinnal

hirdetés

 

2. Vallási tanításai

–   Predesztináció: eleve elrendelés tana: Isten már születése előtt eldöntötte minden ember sorsát (üzleti vállalkozás sikere a kiválasztottság jele is lehet)

–   Engedélyezte a kamatszedést

–   „zsarnokölés tana“: a királyok hatalma Istentől ered, de ha azt nem népük érdekében gyakorolják, akkor hatalmuktól megfoszthatóak

        

           3. Egyházszervezete

–   Köztársasági = élén prédikátorokból és választott hívőkből álló tanács áll: konzisztórium

        

           4. Egyszerű külsőségeket honosított meg

–   Olcsó szertartások

–   Falakat fehérre meszelik

–   Nincsenek oltárok, csak szószékek és padok

 

            5. Politikai jelentősége

–   Korai polgári forradalmak ideológiája (németalföld, Anglia)

–   Szerepe van az amerikai függetlenségi háborúban is, de ott már a felvilágosodással együtt

 

             7. Elterjedése

–   Svájc, Franciaország déli része, Németalföld, Skócia, Flandria, Anglia, Magyarország

 

 

IV.) Szentháromság tagadó /antitrinitárius /unitárius – vezetője: Servet Mihály

Reformáció legszélsőségesebb irányzata

1. Vallási tanítása

–   Szentháromság tagadás: Tagadja, hogy az Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek egység – Kálvin máglyán elégetteti

 

2. Elterjedése

–   Lengyelország, Magyarország, Erdély

Hit terjesztése

–   Könyvnyomtatás révén anyanyelvű Bibliák, kották röpiratok

–   Iskolák révén

– Anyanyelvű kultúra növekedése

 

Ellenreformáció- katolikus megújulás

Katolikus egyház törekvése, híveinek visszaszerzésére

1540. Jézus társasága: jezsuita rend

–   alapítója: Loyolai Ignác

–   hívek visszaszerzése során többször igénybe vette a politikai erőszak eszközét

–   az ellenreformáció stílusirányzata a barokk (hatalmas egységes templomterek, túldíszítettség, de összhatásban harmóniát sugároz)

Szent hivatal felállítása: reformáció üldözésére

–   1542 újjászervezett inkvizíció

1545-4563. tridenti zsinat  megújítja a katolikus egyházat

–   célja: reformáció megállítása és az alapvető sérelmek orvoslása

–   megtiltotta a búcsúcédulák árusítását

–   emelte a papképzés színvonalát

–   szigorította a pap fegyelmet

–   egy személy nem tölthet be több egyházi méltóságot

–   megjelent az index (1559): tiltott könyvek jegyzéke (katolikusok nem olvashatták)

–   érsekek és püspökök kötelessége vigyázni a papság erkölcseire

–   az egyházi visszaéléseket felszámolták

–   a katolikus egyház belső fegyelmét megerősítették, még cölibátust is

–   harcot is hirdettek a protestánsok ellen

Eredmény

–   Megállt a reformáció terjedése