A hidegháború

A NATO megalakulása

A katonai szövetségek közül elsőként az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO) alakult meg 1949. április 4-én. A 12 alapító állam (Belgium, Luxemburg, Hollandia, Dánia, Franciaország, Nagy-Britannia, Izland, Olaszország, Kanada, Nor­végia, Portugália és az Egyesült Államok) kölcsönös segítségnyújtást vállalt arra az esetre, ha a tagállamok bármelyikét külső támadás érné. A szerző­dés biztosította az USA európai jelenlétét. A Szovjetunió válaszára 1955-ig kel­lett várni. Ekkor az NSZK NATO tagságára való reagálásként megalakult a Var­sói Szerződés. Tagjai a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyaror­szág, Bulgária, Románia, Albánia és az NDK voltak, s a fő cél itt is a közös vé­delem volt.
A hidegháborúból többször majdnem valódi háború lett. Az érdekszférák el­határolása azonban elejét vette az újabb világméretű fegyveres konfliktusoknak. Kínában a polgárháború újabb, befejező szakasza (1946-1949) a Mao Ce-tung vezette kommunista erők győzelmét hozta, az amerikai támogatást élvező Csang Kaj-sek kénytelen volt visszavonulni Tajvan szigetére, a Kínai Népköztársaság mellett létrejött a Kínai Köztársaság is.
A koreai és a vietnami nép még rosszabbul járt, hiszen országaik egy kommu­nista és egy kapitalista részre estek szét. Az 1950-ben kirobbant koreai háborút az északi kommunista csapatok támadása idézte elő. A déliek megsegítésére – az ENSZ felhatalmazásával – hadba szállt az USA is, ami viszont a kommunista Kína beavatkozását vonta maga után. A koreai háborút az 1953-as panmindzso­ni fegyverszünet zárta le. Vietnamban a korábban gyarmatosító franciáknak nem sikerült ismét uralmuk alá vonni az egész országot, az 1946-tól 1954-ig tartó hábo­rúban az északi kommunisták elérték, hogy az 1954-es genfi tűzszüneti egyezmény­ben az északi területek urai maradhassanak.

A német kérdés rendezése

A kettészakított Európában a német állam sem maradt egységes. A háború során több elképzelés is született Németország felosztásáról, de a szétválás a megszál­lási övezetek mentén történt. 1947-ben Bizónia néven az angol és az amerikai zóna egyesült, majd 1948-ban a franciák által elfoglalt területek csatlakozásával létrejött Trizónia. Ezt a Szovjetunió a saját megszállási övezetén belüli Berlin blokádjával sem tudta megakadályozni. Hiába zárta le a Berlinbe vezető utakat 1948 júniusában, a kapitalista nagyhatalmak légi úton biztosítani tudták az összeköttetést. A blokád 1949-ben megszűnt, a nyugati részekből Német Szövetsé­gi Köztársaság, a keletiből Német Demokratikus Köztársaság néven szervez­tek államot.