A bethleni konszolidáció

1. Bethlen István: /1874-1946/

Erdélyi arisztokrata származású,konzervatív politikus,jogi tanulmányok után országgyűlési képviselő. A románok előretörésekor elveszíti erdélyi birtokait. 1919 februárjában megalapítja a Nemzeti Egyesülés Pártját, majd márciusban az Antibolsevista Comité-t. Az ellenforradalmi kormány tagja, 1920-ban részt vesz a párizsi békedelegációban. 1921-31 között Magyarország miniszterelnöke.

2. A politikai konszolidáció

2.1  Külpolitika:

– 1921. A trianoni szerződés ratifikációja (törvénybeiktatása)
– augusztusban magyar baloldali politikusok Pécsre húzódnak, kikiáltják a Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot (a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alatt)
– a katonaság visszafoglalja,ezt a szerbek tudomásul veszik(hazánk része marad)
– a vitás osztrák-magyar határterületről a katonaság kivonul
– a Prónay-Héjjas-Ostenburg-féle szélsőjobbos különítményesek megszállják (Rongyos Gárda) okt.4-én kikiáltják a Lajta Bánságot
– okt.11-én a velencei konferencia döntése:a különítményesek kivonása Burgenlandból, népszavazás kiírása Sopron és környéke kérdésében  Sopron “a hűség városa” (civitas fidelissima)

– A második királypuccs

– 1921.október: IV. Károly és Zita Magyarországra jön.
– okt. 23 Budaörs a legitimisták megütköznek Horthy egyetemi alakulatával
– a vereség után Károlyt a tihanyi apátságba szállitják, majd Madeira szigetére számüzik
– 1921 nov.6 a Habsburg- ház 3. Trónfosztása (a m. nemzetgy. Külső kényszerre mondja ki)
– Magyarország  király nélküli királyság

2.2 Belpolitika:

– Bethlen-Peyer paktum: az MSZDP elismerése (országgy. Intézmények)
– politikai sztrájkok, parasztok agitációja, vasutasok, közalkalmazottak, postások szervezése, köztársasági propaganda felfüggesztése
– 1922 jan. Bethlenék belépnek a Kisgazdapártbalétrejön az Egységes Párt( 3 frakcióra oszlik)
– elnök: Nagyatádi Szabó István, ügyvezető alelnök: Gömbös Gyula, miniszterelnök: Bethlen
– 1922. Választójogi rendelet ( szűkíti a választójogot 12%-kal, visszaállítja vidéken a nyílt szavazást)
– 1923. Gömbös megpróbálja átvenni a hatalmat (sikertelenül), kilép az Egységes Pártból és létrehozza a fajvédő pártot ( Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Kozma Miklós)
– a felsőház létrehozása ( kezdeményezés ill.. javaslat visszaküldés joga)

– Reformok:

– kiszélesítik a kötelező betegség- és balesetbiztosítást ( a városi munkásság 80%-a)

1928. Öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági segély, a táppénz összege a fizetés 2/3- – 1926. Népiskolai törvény ( gr. Klebelsberg Kunó )

Gazdaság:

– Hegedüs Lóránt (p.m.) inflációellenes politika, vagyonadó bevezetése + takarékosság ( szanálás )
– 1923. Népszövetségi kölcsön ( 250 mill. Aranykorona )
– 1924. Magyar Nemzeti Bank ( pénzkibocsátás joga )
– pengő bevezetése
– Jeremias Smith ellenőrzi a kölcsön felhasználását 1926-ig
– inproduktiv ágakba fektetnek: oktatás, közlekedés, hírközlés, egészségügy

– Mezőgazdaság:

– gépesítés
– gabonatermelés egyoldalusága
– biztos piac hiánya ( amerikai konkurencia )

Ipar:

– villamosenergia
– fogyasztási cikkek: textil, bőr, papír
– rádiógyártás ( 1925. Csepel: az első rádióadó )
– dunántúli bauxitlelőhelyek  aluminíum kohók
– magyar találmányok külföldi felhasználása

A magyar gazdaság 12%-kal múlja fölül a háború előtti szintet és a 20-as évek végére közepesen fejlett