– Az ideológiák olyan, többé-kevésbé koherens eszmerendszerek, amelyek kifejezik a nagy társadalmi csoportok érdekeit és sajátos világlátását, ezért gyakorlati-politikai jelentőséggel bírnak, a társadalmi modernizáció termékei

– A társadalomról és a politikáról folytatott diskurzus során jöttek létre és terjedtek el

– Fő feladata a társadalmi konfliktusok feldolgozása és a megoldások keresése

– Történetileg a legfontosabb ideológiák a liberalizmus, konzervativizmus és a szocializmus voltak, melyeket átszínezte a nacionalizmus ideológiája

– Minden politikai közösség rászorul a közös eszmék és értékek készletére saját ideológiájuk kialakítása céljából

– Az ideológiák integráló és orientáló hatásúak, gyakorlati útmutatást adnak a cselekvéshez

– A politika vonatkozásában kijelölik az egyes ember helyét

– Egy politikai közösség számára megjelölik az elérendő célokat

– Érték elsősorban az, amit szükségleteinkre vonatkoztatva értékesnek tartunk

– Az értékek elsősorban az előnyben részesítés általános szabályai, értékkategóriák pl. jó-rossz, igaz-hamis, de vannak tartalmi jellegű értékfogalmak is, pl. szabadság, egyenlőség, testvériség

        

A politikai kultúra

  • A politikai kultúra része a társadalom általános kultúrájának és az állampolgároknak a politikával kapcsolatos beidegződéseit, meggyőződéseit, politikai értékeit és érzelmeit foglalja magában
  • A politikai kultúra olyan értékfogalom, amelynek orientációs eszménye a demokrácia, a közösség tagjainak részvétele közügyei intézésében (értékelő fogalom)
  • A politikai kultúra a társadalom történetileg kialakult kultúrájának része, a politikával kapcsolatban kialakult meggyőződések, beállítódások összessége (leíró fogalom)
  • Elemei: kognitív (=ismeretszerű) elemek, beállítottságok (=attitűdök), érzelmi reakciók a politikai eseményekre (=affektív-emocionális elemek)
  • A politikai hit és meggyőződés: az értékek általános szintjén alapvető világnézeti beállítottságok léteznek; vannak fundamentális-empirikus hitek, amelyek megkérdőjelezhetetlenné váltak; konkrét, elkötelezettséget kifejező szimbólumok
  • A politikai kultúra különböző típusai:
    • Parochiális ~: helyi hatalmi viszonyok, nincs tudata a magasabb politikai központról, pl. elszigetelt faluközösségek
    • Alattvalói ~: az alattvalók tudatosan engedelmességet vállalnak egy magasabb politikai centrummal szemben, pl. központosított monarchiák
    • Részvételi ~: az állampolgár sokféle szinten kapcsolódhat be a döntéshozatalba, ilyenek a modern demokráciák
    • Állampolgári ~ azaz civic culture: a többi típus elemei alkotják, megőriz elemeket a hagyományos politikai kultúrákból, de lényegét a modern rendszerek adják

        

A politikai stílus:

  • A politikai stílus az elitek egymás közötti érintkezésének informális normáit tartalmazza, valamint tetteik kommunikációjának módját a nagyközönség felé
  • Ideologikus ~: a politizáló elit konkrét magatartását, a politika napi követelményeit egy hierarchikus értékrendből vezeti le
  • Pragmatikus ~: a problémák egyedi megközelítésére irányul, nem tartja magát előzetes elképzelésekhez; politikai stabilitás szükséges hozzá
  • A politikai stílus az ország történelmi fejlődése által meghatározott politikai tapasztalatoktól függ

      

A politikai szocializáció:

  • A politikai szocializáció a társadalom politikai kultúrájának elsajátítási folyamata, az élethossziglani nevelés része: ekkor alakul ki a politikai orientáció, az egyén alapvető politikai identitása
  • A nagy társadalmi változások mindig nyomot hagynak a politikai szocializáción, pl. az eltérő nemzedéki tapasztalatok formájában