Politikai ideológiák, politikai kultúra

4 perc olvasás

A politikai ideológiák

Az ideológiák olyan, többé-kevésbé koherens eszmerendszerek, amelyek kifejezik a nagy társadalmi csoportok érdekeit és sajátos világlátását, ezért gyakorlati-politikai jelentőséggel bírnak, a társadalmi modernizáció termékei
A társadalomról és a politikáról folytatott diskurzus során jöttek létre és terjedtek el
Fő feladata a társadalmi konfliktusok feldolgozása és a megoldások keresése
Történetileg a legfontosabb ideológiák a liberalizmus, konzervativizmus és a szocializmus voltak, melyeket átszínezte a nacionalizmus ideológiája
Minden politikai közösség rászorul a közös eszmék és értékek készletére saját ideológiájuk kialakítása céljából
Az ideológiák integráló és orientáló hatásúak, gyakorlati útmutatást adnak a cselekvéshez
A politika vonatkozásában kijelölik az egyes ember helyét
Egy politikai közösség számára megjelölik az elérendő célokat
Érték elsősorban az, amit szükségleteinkre vonatkoztatva értékesnek tartunk
Az értékek elsősorban az előnyben részesítés általános szabályai, értékkategóriák pl. jó-rossz, igaz-hamis, de vannak tartalmi jellegű értékfogalmak is, pl. szabadság, egyenlőség, testvériség

Hirdetés

A politikai kultúra része a társadalom általános kultúrájának és az állampolgároknak a politikával kapcsolatos beidegződéseit, meggyőződéseit, politikai értékeit és érzelmeit foglalja magában.
A politikai kultúra olyan értékfogalom, amelynek orientációs eszménye a demokrácia, a közösség tagjainak részvétele közügyei intézésében (értékelő fogalom)
A politikai kultúra a társadalom történetileg kialakult kultúrájának része, a politikával kapcsolatban kialakult meggyőződések, beállítódások összessége (leíró fogalom)
Elemei: kognitív (=ismeretszerű) elemek, beállítottságok (=attitűdök), érzelmi reakciók a politikai eseményekre (=affektív-emocionális elemek)
A politikai hit és meggyőződés: az értékek általános szintjén alapvető világnézeti beállítottságok léteznek; vannak fundamentális-empirikus hitek, amelyek megkérdőjelezhetetlenné váltak; konkrét, elkötelezettséget kifejező szimbólumok

Parochiális: helyi hatalmi viszonyok, nincs tudata a magasabb politikai központról, pl. elszigetelt faluközösségek
Alattvalói: az alattvalók tudatosan engedelmességet vállalnak egy magasabb politikai centrummal szemben, pl. központosított monarchiák
Részvételi: az állampolgár sokféle szinten kapcsolódhat be a döntéshozatalba, ilyenek a modern demokráciák
Állampolgári azaz civic culture: a többi típus elemei alkotják, megőriz elemeket a hagyományos politikai kultúrákból, de lényegét a modern rendszerek adják

A politikai stílus az elitek egymás közötti érintkezésének informális normáit tartalmazza, valamint tetteik kommunikációjának módját a nagyközönség felé
Ideologikus: a politizáló elit konkrét magatartását, a politika napi követelményeit egy hierarchikus értékrendből vezeti le
Pragmatikus: a problémák egyedi megközelítésére irányul, nem tartja magát előzetes elképzelésekhez; politikai stabilitás szükséges hozzá
A politikai stílus az ország történelmi fejlődése által meghatározott politikai tapasztalatoktól függ

A politikai szocializáció a társadalom politikai kultúrájának elsajátítási folyamata, az élethossziglani nevelés része: ekkor alakul ki a politikai orientáció, az egyén alapvető politikai identitása
A nagy társadalmi változások mindig nyomot hagynak a politikai szocializáción, pl. az eltérő nemzedéki tapasztalatok formájában

Hirdetés

Címkék: fogalmak