Új nyelvi fejlemények és nyelvművelés

1) Nyelvművelés: (nagyon fontos; „Nyelvében él a nemzet!”)

a) A nyelvhelyesség elvei alapján a nyelvi műveltség terjesztése

b) Zavartalan anyanyelvi kommunikáció

c) Feladatai:

– Nyelvre irányulóan:

(1) Diagnózis (élő nyelvszokás, nyelvi norma megállapítása és rögzítése)

(2) Értékelés (norma szempontjából megítéli és elemzi az új nyelvi jelenséget)

(3) A helyesnek ítélt irányba történő befolyásolás

– Beszélőre irányulóan:

(1) Anyanyelvi ismeretterjesztés (nyelvhasználati forma megismertetése)

(2) Önálló eligazodás, állásfoglalás tanítása

(3) Az igényesség felkeltése!!

d) Területei (az összes nyelvi szint):

– Helyesírás

– Beszédtechnika

– Szóalkotás

– Szóhasználat

– Grammatika

– Mondatalkotás

– Fogalmazás

– Beszédstílus

e) Naív nyelvművelés:

– Laikusok véleménye a nyelvről

– Nyelvi babonák:

(1) És elé nem kell vessző (felsorolásnál nem, mellérendelésnél igen)

(2) Határozói igenév és létige együtt (fel van mászva nem, meg van írva igen)

2) A toldalékolás hibái:

a) Szokik igének csak múlt idejű használata van, kivéve az igekötős alak

– Mindig én szoktam takarítani (nem szokok)

– Leszokott/leszokik/le fog szokni a dohányzásról

b) A –zik és –lik végű igéknek nincsen felszólító módja

– Körülírás: porlik → ne verjen port

– Teljes tőalakhoz illesztve: poroljon

c) E/1, jelen idejű, feltételes módú, általános ragozású igealakban a toldalék mindig –nék!

– Nákolás (olvasnák egy könyvet)

d) A –t végű igék kijelentő módú alakjai helyett a felszólító mód használata helytelen

– Suksüközés (ezt nem mondhassuk)

– Ellen-suksüközés is helytelen! (hallgatjuk csak meg!)

e) Ikes igék hibás használata:

– Fázom, eszem, dolgozom (nem fázok, eszek, dolgozok)

– A könyörög nem ikes ige!!! → könyörgök és nem könyörgöm!!!

3) Egyeztetési hibák:

a) Értelmező jelző – alaptag:

– Dobos Sándornak, a kis matematikusok  felkészítő tanárának köszönjük a munkáját

– A legjobb gimnázium sikerének a titka

b) Vonzatok:

– Hűséges vagyok valakihez (nem valakivel)

– A nehézség valamiben áll (nem valamiből)

– Egyszerűbb alak:

(1) Hivatalnak küldöm a levelet (nem a hivatal felé)

(2) A kérdésen vitatkozunk (nem a kérdés fölött)

(3) Ellenőrzés végett (nem miatt) jönnek az ellenőrök

c) Birtokszóra kitett birtokos személyjel – birtokos (a szorgalmas diákoknak nagyobb az esélyük)

d) Befejezett melléknévi igenév állítmányi használata határozói igenév és létige helyett

– a macska felmászott (nem fel van mászva) a fára

e) Vonatkozói névmások helytelen használata (voltak lapok, amik (nem akik) jók voltak)

4) Szóhasználati vétségek:

a) Igekötők helytelen használata

– Az ügyet lebonyolítjuk (nem bonyolítjuk)

– Nem mindig szükséges: (ki)hangsúlyoz, (le)bonyolít, (le)szerződik

– Helyes ~ kiválasztása: (be)indít, (be)jósol, (át)beszél helyett inkább meg

b) Tőszámnév használata sorszámnév helyett

– A nyolcadik (nem a nyolc) kerületben lakom

c) Névelők használata

– Főnévi állítmány előtt nincsen határozatlan névelő (ez vicc, nem pedig ez egy vicc)

– Köznévi értelemben használt tulajdonnév elé (egy Herkules veszett el benned)

– Személynevek, földrésznevek előtt nem

– Országrészek, tájegységek, címek, intézmények, több szóból álló államnevek előtt igen

– Határozatlan mennyiség előtt az egy só használata (egy csipet só)

d) Idegen szavak használata

– Fölöslegesen (shopba, shoppingcenterbe megyünk shoppingolni)

– Magyaros helyesírás (nejlon, diszkó) és kiejtés (makadámút)

– Szómagyarítás (snowboard – hódeszka, homepage – honlap, grapefruit – rücskösdinnye ?)

e) Divatszavak helyett változatos rokon értelmű szavak

f) Klassz, oltári, sirály, tök király…

g) Pongyola stílus:

– Szófölösleg (pleonazmus) (empirikus tapasztalat, háromkerekű tricikli)

– Fölösleges ismétlés (tautológia) (ez nem kielégítő és nem elegendő)

h) Névutóállomány bővülése (a könyveladás tekintetében csökkent a bevétel)

i) Trágárság

j) Állandósult szókapcsolatok helytelen használata

5) Mondatok szerkesztése:

a) Hivatalos nyelv – bürokratikus nyelv

b) Reklámnyelv

– A papírpelenkában átgondoltság és rendszer van, újrastrukturálja a bőrt

c) Melléknévi igenév nem lehet állítmányi szerepben

– A körvonalak kirajzolódnak, nem kirajzolódók

d) Az ő, ők személyes névmások állhatnak a tárgy szerepében is

e) Az amely vonatkozói névmás főnévvel megnevezett dologra utal