1) Nyelvművelés: (nagyon fontos; “Nyelvében él a nemzet!”)

a) A nyelvhelyesség elvei alapján a nyelvi műveltség terjesztése

b) Zavartalan anyanyelvi kommunikáció

c) Feladatai:

Nyelvre irányulóan:

(1) Diagnózis (élő nyelvszokás, nyelvi norma megállapítása és rögzítése)

(2) Értékelés (norma szempontjából megítéli és elemzi az új nyelvi jelenséget)

(3) A helyesnek ítélt irányba történő befolyásolás

Beszélőre irányulóan:

(1) Anyanyelvi ismeretterjesztés (nyelvhasználati forma megismertetése)

(2) Önálló eligazodás, állásfoglalás tanítása

(3) Az igényesség felkeltése!!

d) Területei (az összes nyelvi szint):

– Helyesírás

– Beszédtechnika

– Szóalkotás

– Szóhasználat

– Grammatika

– Mondatalkotás

– Fogalmazás

– Beszédstílus

 

e) Naív nyelvművelés:

– Laikusok véleménye a nyelvről

– Nyelvi babonák:

(1) És elé nem kell vessző (felsorolásnál nem, mellérendelésnél igen)

(2) Határozói igenév és létige együtt (fel van mászva nem, meg van írva igen)

 

2) A toldalékolás hibái:

a) Szokik igének csak múlt idejű használata van, kivéve az igekötős alak

– Mindig én szoktam takarítani (nem szokok)

– Leszokott/leszokik/le fog szokni a dohányzásról

b) A –zik és –lik végű igéknek nincsen felszólító módja

– Körülírás: porlik → ne verjen port

– Teljes tőalakhoz illesztve: poroljon

c) E/1, jelen idejű, feltételes módú, általános ragozású igealakban a toldalék mindig –nék!

– Nákolás (olvasnák egy könyvet)

d) A –t végű igék kijelentő módú alakjai helyett a felszólító mód használata helytelen

– Suksüközés (ezt nem mondhassuk)

– Ellen-suksüközés is helytelen! (hallgatjuk csak meg!)

e) Ikes igék hibás használata:

– Fázom, eszem, dolgozom (nem fázok, eszek, dolgozok)

– A könyörög nem ikes ige!!! → könyörgök és nem könyörgöm!!!

 

3) Egyeztetési hibák:

a) Értelmező jelző – alaptag:

Dobos Sándornak, a kis matematikusok  felkészítő tanárának köszönjük a munkáját

– A legjobb gimnázium sikerének a titka

b) Vonzatok:

– Hűséges vagyok valakihez (nem valakivel)

– A nehézség valamiben áll (nem valamiből)

– Egyszerűbb alak:

(1) Hivatalnak küldöm a levelet (nem a hivatal felé)

(2) A kérdésen vitatkozunk (nem a kérdés fölött)

(3) Ellenőrzés végett (nem miatt) jönnek az ellenőrök

c) Birtokszóra kitett birtokos személyjel – birtokos (a szorgalmas diákoknak nagyobb az esélyük)

d) Befejezett melléknévi igenév állítmányi használata határozói igenév és létige helyett

– a macska felmászott (nem fel van mászva) a fára

e) Vonatkozói névmások helytelen használata (voltak lapok, amik (nem akik) jók voltak)

 

4) Szóhasználati vétségek:

a) Igekötők helytelen használata

– Az ügyet lebonyolítjuk (nem bonyolítjuk)

– Nem mindig szükséges: (ki)hangsúlyoz, (le)bonyolít, (le)szerződik

– Helyes ~ kiválasztása: (be)indít, (be)jósol, (át)beszél helyett inkább meg

b) Tőszámnév használata sorszámnév helyett

A nyolcadik (nem a nyolc) kerületben lakom

c) Névelők használata

Főnévi állítmány előtt nincsen határozatlan névelő (ez vicc, nem pedig ez egy vicc)

Köznévi értelemben használt tulajdonnév elé (egy Herkules veszett el benned)

Személynevek, földrésznevek előtt nem

Országrészek, tájegységek, címek, intézmények, több szóból álló államnevek előtt igen

Határozatlan mennyiség előtt az egy só használata (egy csipet só)

d) Idegen szavak használata

– Fölöslegesen (shopba, shoppingcenterbe megyünk shoppingolni)

Magyaros helyesírás (nejlon, diszkó) és kiejtés (makadámút)

Szómagyarítás (snowboard – hódeszka, homepage – honlap, grapefruit – rücskösdinnye ?)

e) Divatszavak helyett változatos rokon értelmű szavak

f) Klassz, oltári, sirály, tök király…

g) Pongyola stílus:

– Szófölösleg (pleonazmus) (empirikus tapasztalat, háromkerekű tricikli)

Fölösleges ismétlés (tautológia) (ez nem kielégítő és nem elegendő)

h) Névutóállomány bővülése (a könyveladás tekintetében csökkent a bevétel)

i) Trágárság

j) Állandósult szókapcsolatok helytelen használata

 

5) Mondatok szerkesztése:

a) Hivatalos nyelv – bürokratikus nyelv

b) Reklámnyelv

A papírpelenkában átgondoltság és rendszer van, újrastrukturálja a bőrt

c) Melléknévi igenév nem lehet állítmányi szerepben

– A körvonalak kirajzolódnak, nem kirajzolódók

d) Az ő, ők személyes névmások állhatnak a tárgy szerepében is

e) Az amely vonatkozói névmás főnévvel megnevezett dologra utal

f) A határozói igenév és a létige együttes használata helytelen, ha megnevezzük a cselekvőt

g) Alárendelő mondat mellékmondatában helytelen a kijelentő felszólító módú ige helyett

h) Zsúfoltság helyett több tagmondat

 

6) Intézményi háttér, szakirodalom:

a) Intézmények:

– A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága

– Anyanyelvápolók Szövetsége (1989)

– Szép Magyar Nyelvért Alapítvány (1991)

b) Kézikönyvek:

– Nyelvművelő kéziszótár (1996)

– A magyar helyesírás szabályai (11. kiadás)

c) Szakmai folyóiratok:

– Magyar Nyelv

– Magyar Nyelvőr

– Édes Anyanyelvünk

d) Szótárak:

– Magyar értelmező kéziszótár

– Magyar szinonima szótár