Nyelvünk főbb rétegződései, főbb nyelvváltozatok
A főbb nyelvváltozatok
1. Nyelvünk rétegei
Nyelvünk egészét, azaz minden magyarul beszélő ember minden nyelvi megnyilatkozásának összes elemét nemzeti nyelvünk foglalja magába. A magyar nyelvterület a Kárpát-medencén belül húzódik. Az itt élő magyarok tájanként sokféle nyelvjárást beszélnek, de jól megértik egymást.
A nemzeti nyelv: történelmileg kialakult tartós emberi közösség közös nyelve (közös eredet, közös hagyományok). A nemzeti nyelv kialakulását szükségessé tették és előmozdították: a társadalmi-gazdasági változások (polgárosodás, nemzetté válás, szabadabb helyváltoztatás, városiasodás). Az egységes nemzeti nyelv – vidékenként, foglalkozási áganként stb. – bizonyos fokú eltéréseket is mutat: a nemzeti nyelv rétegeződik, különféle változatokban él. A nemzeti nyelv rétegeződése a nyelvet használó közösség tagolódásával függ össze (az emberek kisebb-nagyobb közösségeknek tagjai; eltérőek a szokásaik, normáik, más a nyelvhasználatuk is). A nyelvi rétegek (nyelvváltozatok) nem különülnek el mereven egymástól, hatnak egymásra, az egyes ember nyelvhasználatában pedig összefonódnak. Minden ember több nyelvváltozatot használ a kommunikáció körülményeitől függően. (Az egyén válogat a nyelvi eszközökből a tudása, kora, ismeretei, érdeklődési köre alapján.)
A nyelvjárások és a köznyelv egymásra hatásának eredményeképpen jön létre a regionális köznyelv.
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozatának nemcsak magától, természetes módon kialakult normája, hanem mesterségesen létrehozott, kodifikált (vagyis általános és helyesírási szótárakban, nyelvtanokban, nyelvhelyességi kézikönyvekben rögzített, „törvényesített”) normája is van. A sztenderd dialektust többnyire az írott szövegekben használják, a művelt anyanyelvi beszélők beszélik, ezt tanítják az iskolákban és az adott nyelvet tanuló nem anyanyelvi beszélőknek is.
2. A magyar sztenderd jellemzői
nem épül valamely regionális változatra
ötvöződéses jellegű
az északkeleti-keleti területek nyelvváltozata és a protestantizmus hatása jelentős
sokáig inkább írott volt (a reformkorig nem volt jellemző a beszélt változat – köznyelv)
nem távolodott el a regionális nyelvváltozatoktól
3. Normatív nyelvváltozatok:
a) Az irodalmi nyelv – amelyet legnagyobb íróink, költőink, politikusaink alakítottak ki – a nemzeti nyelvünk legigényesebb, csiszolt, országszerte legegységesebb változata. Ma is merít a nyelvjárásokból és a csoportnyelvekből.
b) A köznyelv: a magyarul beszélők közös nyelve. A mai magyar nyelv legszélesebb rétege. A korábbi területi változatok egységesüléséből vált a nemzeti nyelv központi változatává és ezzel együtt követendő mintává, normává.
Az alacsonyabb szintű köznyelvet, a bizalmas társalgási stílust szlengnek nevezzük. Napjainkban szinte minden korosztály nyelvhasználatában megfigyelhető.
3.1 A nyelvi vízszintes (horizontális) tagozódása
A nyelv vízszintes tagozódása: földrajzi tagozódás – nyelvjárások -egy adott földrajzi területen élő társadalmi csoport sajátos nyelvhasználata; beszélt változat, nem írott (ugyanúgy írnak)
Területi, földrajzi tagolódás szerint nyelvjárásokat (dialektusokat) különböztetünk meg.
A nyelvjárásoknak csak a nyelvterület egy-egy részére jellemző sajátosságaik vannak. A magyar nyelvjárások a köznyelvtől különböznek: – hangzókészletükben, szókincsükben (részben), nyelvtani rendszerükben (kis mértékben).
A mai magyar nyelv nagyobb nyelvjárási egységei: nyugati, dunántúli, dél-alföldi, tiszai,északi (palóc), észak-keleti, mezőségi, székely és csángó nyelvjárásterület.
3.2 A nyelvi függőleges (vertikális) tagozódása
A nyelv függőleges tagozódása: társadalmi/szociológiai tagozódás -szóhasználatban, szókincsben tér el; egy-egy társadalmi csoport sajátos nyelvhasználata
Társadalmi rétegzettség (életmód, foglalkozás stb.) szerint csoportnyelvekről beszélhetünk.
a) szaknyelvek (főleg foglalkozások szerinti, írott és beszélt változatok)
b) hobbinyelvek (sportágak nyelve, játékok nyelve stb.)
c) életkori nyelvváltozatok (gyermeknyelv, diáknyelv, ifjúsági nyelv, katonai nyelv stb.)
d) argó (tolvajnyelv, jassznyelv)