Hirdetés

Nyelvi szintek: Mássalhangzó törvények

2 perc olvasás

Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak egymásra, az egyik mássalhangzónak vagy esetleg mindkettőnek a kiejtése megváltozik.

Hirdetés

Mássalhangzó törvények: a mássalhangzók egymásra hatásában megfigyelhető törvényszerűségek. A továbbiakban ezen törvényszerűségek leírását láthatjátok.

1) Részleges hasonulás

Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonlítja magához a másikat

  • Zöngésség szerinti
    • Zöngéssé válás  népdal, versben
    • Zöngétlenné válás  dobszó, vízpont
  • Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”-nek ejtjük. Pl.: színpad, különben

2) Teljes hasonulás

Ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonlítja a másikat.

  • Írásban jelölt: pl.: széppé, virággal (-vá,-vé,-val,-vel)
  • Írásban jelöletlen: pl.: anyja, bátyja, éljen

3) Összeolvadás

Két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze. Pl.: játszik, látszik, barátság, költség

4) Mássalhangzó rövidülés

Egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerülése esetén a hosszú mássalhangzót röviden ejtem
pl.: otthon, hallgat

5) Mássalhangzó kiesés

Három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó közül az egyik az ejtés során kiesik
pl.: nézd meg, mondta

 



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!