Nyelvi szintek: Mássalhangzó törvények
Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak egymásra, az egyik mássalhangzónak vagy esetleg mindkettőnek a kiejtése megváltozik.
Mássalhangzó törvények: a mássalhangzók egymásra hatásában megfigyelhető törvényszerűségek. A továbbiakban ezen törvényszerűségek leírását láthatjátok.
1) Részleges hasonulás
Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonlítja magához a másikat
- Zöngésség szerinti
- Zöngéssé válás ïƒ népdal, versben
- Zöngétlenné válás ïƒ dobszó, vízpont
- Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”-nek ejtjük. Pl.: színpad, különben
2) Teljes hasonulás
Ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonlítja a másikat.
- Írásban jelölt: pl.: széppé, virággal (-vá,-vé,-val,-vel)
- Írásban jelöletlen: pl.: anyja, bátyja, éljen
3) Összeolvadás
Két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze. Pl.: játszik, látszik, barátság, költség
4) Mássalhangzó rövidülés
Egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerülése esetén a hosszú mássalhangzót röviden ejtem
pl.: otthon, hallgat
5) Mássalhangzó kiesés
Három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó közül az egyik az ejtés során kiesik
pl.: nézd meg, mondta
