Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak egymásra, az egyik mássalhangzónak vagy esetleg mindkettőnek a kiejtése megváltozik.

Mássalhangzó törvények: a mássalhangzók egymásra hatásában megfigyelhető törvényszerűségek

1) Részleges hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonlítja magához a másikat

Zöngésség szerinti
Zöngéssé válás  népdal, versben
Zöngétlenné válás  dobszó, vízpont
Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”-nek ejtjük. Pl.: színpad, különben

2) Teljes hasonulás: ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonlítja a másikat.
Írásban jelölt: pl.: széppé, virággal (-vá,-vé,-val,-vel)
Írásban jelöletlen: pl.: anyja, bátyja, éljen

3) Összeolvadás: két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze. Pl.: játszik, látszik, barátság, költség

4) Mássalhangzó rövidülés: egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerülése esetén a hosszú mássalhangzót röviden ejtem
pl.: otthon, hallgat

5) Mássalhangzó kiesés: három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó közül az egyik az ejtés során kiesik
pl.: nézd meg, mondta