Klasszicizmus
Klasszicizmus (a XVIII század végétől-XIX század közepéig)
– A klasszicizmus kifejezés a latin classis =osztály szóból ered.
– Eredetileg az elsőt, a legjobb osztályba tartozót, a tökéleteset jelentette.
– Az antik példaképeket igyekszik követni
Történelmi háttér
– A klasszicizmus alatt tört ki a francia forradalom és a napóleoni háborúk. Ezek nagy mértékben befolyásolták.
– A technika területén gyökeres változások mentek végbe.
– Ebben az időszakban a polgárság erősödött és egyre nagyobb teret nyert. A klasszicista művészet a polgárság ízlését és erkölcsét tükrözte.
Filozófia
– A 18. sz. elején kialakuló időszakot felvilágosodásnak nevezik.
– A racionalizmus (ésszerűség) követői szerint a biztos tudás nem vezethető le a tapasztalatokból és annak általánosításából, hanem csak észből meríthető.
Racionalista gondolkodók:
- Descartes, G. W. Leibniz, C. Wolff, B. de Spinoza.
A másik felfogás az empirizmus volt. Képviselői az érzéki tapasztalatot tartották a tudás egyetlen forrásának.
Empirista gondolkodók:
- Hobbes, G. Berkeley, D. Hume, A. Smith és J. Locke.
Építészet
Az egyházi építészet háttérbe szorult; a polgári igények, a városi élet fejlődéséből fakadó szükségletek kielégítése volt a fő célja.
Épülettípusok
bérházak, bíróságok, rendőri épületek, minisztériumok, színházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak.
- egyszerűség
- hűvös nyugalom
- mellérendelés
- áttekinthetőség
- tömbszerű zártság
- görögös külső és római belső egyesítése
- szimmetria
- új anyagok használata
Építészet elemei
- Portikusz: a homlokzat elé kiugratott, lépcsőzettel megemelt, timpanonnal záródó nyílt oszlopcsarnok.
- Övpárkányok: az emeleteket egymástól elválasztó, a homlokzaton végigfutó párkányok.
- A homlokzatképzésben a barokk rendszereket veszik át.
Szobrászat
- Az épületplasztika jelentősége csökken, elsősorban az oromzatok domborműjére korlátozódik.
- Fülkeszobrok, kútszobrok, emlékművek, síremlékek készülnek még.
Témák: az antik istenségek hősi mondák ábrázolása.
Általános jellemzők: a szobrokat hűvös nyugalom jellemzi; hiányzik belőlük az érzelem, az élet melege; természetesség, dísztelen egyszerűség.
Festészet
Téma: a képnek hősi tettet, vagy hősi szenvedést kellett példáznia.
Ezt a festészetet a sémák szeretete jellemzi, a merev ragaszkodás az előírthoz.
Kialakul az akadémizmus: az élettől, az alkotói szenvedélytől eltávolodott, főleg formai tökélyre törekvő irányzat.
