Szilárd halmazállapot

Kristályos (szilárd halmazállapot)

A szilárd halmazállapot lehet kristályos vagy amorf szerkezetű. A kristályos esetében beszélhetünk olvadáspontról. Négyfajta kristályos szerkezetet különböztetünk meg, ezek az alábbiak.:

Atomrácsos

• rácspontjában nemfémes atomok
• összetartó erő: erős kovalens kötés
• pl.: gyémánt, kvarc, Sio₂
• vízben nem oldódik
• nagyon kemény
• nem vezeti az elektromos áramot, olvadéka sem
• magas olvadás- és forráspont

Ionrácsos

• rácspontjában ionok
• összetartó erő: ionos kötés
• pl.: NaCl, KCl
• vízben oldódik
• magas olvadás- és forráspont
• nem vezetik csak az olvadékuk és a vizes oldatuk az elektromos áramot

Fémrácsos

• rácspontjában fématomok
• összetartó erő: fémes kötés
• pl.: vas, arany
• magas olvadás- és forráspont
• jó hő- és elektromos áram vezető
• vízben nem oldódik
• jól megmunkálható, mert az elektronok szabadon mozognak
• térbeli elrendeződés többféle lehet:
  • lapon középpontos kockarács
    • pl.: Au, Ag, Al
    • koordinációs szám: 12
  • térben középpontos kockarács
    • pl.: Na, K, Fe
    • koordinációs szám: 8
  • hexagonális
    • pl.: Mg, Ni, Zn
    • koordinációs szám: 12

Molekularácsos

• rácspontjában molekulák
• összetartó erő: másodrendű kötések, ezért keménységük kicsi, olvadás- és forráspontjuk alacsony és az elektromos áramot nem vezetik
• pl.: jég
• általában vízben nem oldódik

Amorf (szilárd halmazállapot)

A szilárd halmazállapot esetében beszélhetünk kristályos vagy amorf szerkezetről. Az amorf szerkezet rendezetlen, erre példa az üveg, illetve nincs olvadáspontja, csak gyulladási tartománya.

További kidolgozott kémia érettségi tételeket itt találsz.