Hirdetés

Szervetlen kémia – Klór (bővebben)

3 perc olvasás
Szervetlen kémia – Klór (bővebben)

A klór a periódusos rendszer egyik eleme. Vegyjele Cl, rendszáma 17. A VII. főcsoportba, a halogének közé tartozik. Erősen mérgező, szúrós szagú, zöld színű gáz, melyet kétatomos klórmolekulák (Cl2) alkotnak. Reakciókészsége nagy, csaknem minden elemmel reagál. Vegyértékelektronszerkezete : 3s2, 3p5. Oxidációs száma -1

Hirdetés

Molekulaszerkezete lineáris, molekulapolaritása apoláris, molekularács jellemző rá. A levegőnél nagyobb sűrűségű, apoláris jellege miatt apoláris oldószerekben jól oldódik. Vízben is jól oldódik, mert kémiai reakció megy végbe. A klór erős oxidálószer, fertőtlenítő hatása baktériumölő tulajdonságán alapul, amelyet először Semmelweis Ignác magyar szülészorvos alkalmazott eredményesen a gyermekágyi láz visszaszorításában.

Reakciója hidrogénnel robbanásszerű, mert exoterm láncreakció. A klór szénhidrogénekkel addíciós és szubsztitúciós reakciókba lép. Előfordulása: Vegyületekben: Kősó (NaCl) Előállítása: laboratóriumban sósavból (elektrolízissel).

 

SZERVETLEN KÉMIA

szervetlen kémia a kémia egyik jelentős ága, mely a szervetlen vegyületek tulajdonságaival és reakcióival foglalkozik. Általánosságban szervetlen vegyületek azok az anyagok, melyek nem tartoznak a szerves kémia hatáskörébe, azaz minden olyan vegyület, mely nem tartalmaz szén-szén, illetve szén-hidrogén kötéseket. Ilyenformán tehát a fentieken kívül a periódusos rendszer minden eleme és azok vegyületei a szervetlen kémia tárgykörébe tartoznak.

A határ a két tudományterület között nem éles, bár a legtöbb esetről egyszerűen eldönthető, hogy hova tartozik. A szervetlen szénvegyületek, mint például a karbonátok egyértelműen a szervetlen kémia tárgykörébe tartoznak. (A szénhidrogének, szénhidrátok szerves vegyületek.)

Hirdetés

32

 

A SZERVETLEN KÉMIA TERÜLETEI

szervetlen kémia többek között az alábbiakkal foglalkozik:

  • Ásványok, sók, szilikátok
  • Fémek (pl.: vas, réz, cink) és ezek ötvözetei (például bronz)
  • Fémes és nemfémes elemek (pl.: hidrogén, oxigén, klór, foszfor) és ezek vegyületei (pl.: víz, szén-dioxid)
  • Fémkomplexek és kelátok

szervetlen kémia az elméleti kémia, elsősorban a fizikai kémia eredményeire támaszkodik. Számos egyéb tudományágat alapoz meg, vagy van velük szoros kapcsolatban (pl.: analitikai kémia, geokémia, környezeti kémia, ásványtan)

szervetlen kémia speciális területei a fémorganikus kémia és a bioszervetlen kémia. Ez utóbbi a szerves és a szervetlen kémia határterületének is tekinthetők.

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!