Molekulák

ALAPFOGALMAK

 

Kovalens kötés:

Létrejötte:

1. kolligációval: ha mindkét atom (egy-egy ellentétes spinű) elektronjából jön létre a kötés. Pl.
2. datív módon: ha a kötést létesítő egyik atomból (donor) származik mindkét elektron (a másik atom az akceptor). Pl.:

Molekulapálya:

 

Kötő elektronpár:

 

Nemkötő elektronpár:

Mind a kötő-, mind a nemkötő elektronpárok a kötést létesítő atomok vegyértékelektronjaiból jönnek létre.

 

A kötő molekulapályák típusai

1. Szigma-kötés: tengely-szimmetrikus molekulapálya, melynek szimmetriatengelye a két atommagon átmenő egyenes.
2. Pi-kötés: sík-szimmetrikus molekulapálya, a szimmetriasíkján – mely egyben a pálya csomósíkja is – rajta van a szigma-kötés tengelye.

 

A kötések száma

1. egyszeres kötés: mindig szigma-kötés.
2. többszörös kötés: egy szigma- és egy vagy két pi-kötés, ahol a két pi-kötés csomósíkja egymásra merőleges.

 

A kovalens kötés jellemzői

1. Kötési energia: 1 mol molekulában, két atom közötti kötés képződését vagy felszakítását kísérő energiaváltozás. (A kötési energia mértékegysége kJ/mol, előjele a

   – az atomok méretétől

   – az EN-tól

2. Kötéshossz: A kötést létesítő atomok magjai közötti távolság. Értéke függ:
   – az atomok méretétől
   – a kötéseket létesítő elektronpárok számától.

   Általában igaz, hogy minél nagyobbak a kötést létesítő atomok, annál kisebb a kötésfelszakítási energia és nagyobb a kötéshossz.

3. Kötéspolaritás
   

– Apoláris kötés: ha két atom EN-különbsége 0, tehát a kötő elektronpárok egyforma mértékben tartózkodnak a két atommag erőterében.

– Poláris kötés: ha a két atom EN-különbsége nem 0. Ekkor a kötést létesítő elektronok többet tartózkodnak a nagyobb EN-ú atomtörzs környezetében. Ez a nagyobb EN-ú atom a kötés részleges negatív pólusa.

 

Kovalens vegyérték:

A molekula egy-egy atomjára vonatkozik. Azt adja meg, hogy hány kötő elektronpár tartozik az adott atomhoz.

Hány kovalens kötést létesíthetnek a különböző elemek atomjai ?

A kisebb atomoknál (az 1. és 2. periódus nagyobb EN-ú elemei) általában legfeljebb a nemesgázszerkezet alakulhat ki az atomtörzs körül, ami azt jelenti, hogy legfeljebb négy elektronpár tartózkodhat az atomtörzs körül. A 3. vagy annál nagyobb sorszámú periódusba tartozó, nagyobb elektronegativitású elemek atomjainak mérete elég nagy ahhoz, hogy nyolcnál több elektron is tartózkodhat körülötte. Ezen elemek atomjainál a maximális lehetőséget a vegyértékelektronok száma adja meg [kivéve, ha még datív kötéssel is képesek megkötni például anionokat ([SiF₆]^2-)].