Hirdetés

Molekulák

3 perc olvasás
Molekulák

ALAPFOGALMAK

Hirdetés


 

Kovalens kötés:

Létrejötte:

  1. kolligációval: ha mindkét atom (egy-egy ellentétes spinű) elektronjából jön létre a kötés. Pl.1
  2. datív módon: ha a kötést létesítő egyik atomból (donor) származik mindkét elektron (a másik atom az akceptor). Pl.:2

Molekulapálya:

 

Kötő elektronpár:

 

Nemkötő elektronpár: 

Mind a kötő-, mind a nemkötő elektronpárok a kötést létesítő atomok vegyértékelektronjaiból jönnek létre.

 

A kötő molekulapályák típusai

  1. Szigma-kötés: tengely-szimmetrikus molekulapálya, melynek szimmetriatengelye a két atommagon átmenő egyenes.
  2. Pi-kötés: sík-szimmetrikus molekulapálya, a szimmetriasíkján – mely egyben a pálya csomósíkja is – rajta van a szigma-kötés tengelye.

 

A kötések száma

  1. egyszeres kötés: mindig szigma-kötés.
  2. többszörös kötés: egy szigma- és egy vagy két pi-kötés, ahol a két pi-kötés csomósíkja egymásra merőleges.

 

A kovalens kötés jellemzői

  1. Kötési energia: 1 mol molekulában, két atom közötti kötés képződését vagy felszakítását kísérő energiaváltozás. (A kötési energia mértékegysége kJ/mol, előjele a

    – az atomok méretétől

    – az EN-tól

  2. Kötéshossz: A kötést létesítő atomok magjai közötti távolság. Értéke függ:
    – az atomok méretétől
    – a kötéseket létesítő elektronpárok számától.

    Általában igaz, hogy minél nagyobbak a kötést létesítő atomok, annál kisebb a kötésfelszakítási energia és nagyobb a kötéshossz.

  3. Kötéspolaritás

– Apoláris kötés: ha két atom EN-különbsége 0, tehát a kötő elektronpárok egyforma mértékben tartózkodnak a két atommag erőterében.

– Poláris kötés: ha a két atom EN-különbsége nem 0. Ekkor a kötést létesítő elektronok többet tartózkodnak a nagyobb EN-ú atomtörzs környezetében. Ez a nagyobb EN-ú atom a kötés részleges negatív pólusa.

 

Kovalens vegyérték:

A molekula egy-egy atomjára vonatkozik. Azt adja meg, hogy hány kötő elektronpár tartozik az adott atomhoz.

Hány kovalens kötést létesíthetnek a különböző elemek atomjai ?

Hirdetés

A kisebb atomoknál (az 1. és 2. periódus nagyobb EN-ú elemei) általában legfeljebb a nemesgázszerkezet alakulhat ki az atomtörzs körül, ami azt jelenti, hogy legfeljebb négy elektronpár tartózkodhat az atomtörzs körül. A 3. vagy annál nagyobb sorszámú periódusba tartozó, nagyobb elektronegativitású elemek atomjainak mérete elég nagy ahhoz, hogy nyolcnál több elektron is tartózkodhat körülötte. Ezen elemek atomjainál a maximális lehetőséget a vegyértékelektronok száma adja meg [kivéve, ha még datív kötéssel is képesek megkötni például anionokat ([SiF6]2-)].

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!