Hirdetés

Az elsőrendű kémiai kötés

3 perc olvasás
Elsőrendű kötés

Az elsőrendű kötés erős, mert molekulákat, atomokat vagy ionokat tart össze, intramolekulárisnak is nevezhetjük. Háromféle elsőrendű kötés különböztethető meg, a kovalens, a fémes és az ionos.

Hirdetés

Ha nagy az elektronegativitások összege nagy, de a különbségük kicsi akkor kovalens kötés jön létre.

Ha az atomok elektronegativitásának a különbsége nagy, akkor ionkötés jön létre.

Ha kicsi az elektronegativitásuk összege és különbsége is, akkor fémes kötés jön létre.

Kovalens kötés

A kovalens kötést csoportosíthatjuk a kötő elektronpárok szerint, lehet egyszeres, kétszeres vagy háromszoros. Az első kovalens kötés mindig σ-kötés, ami a magokat összekötő tengelyre forgásszimmetrikus. A második és harmadik kovalens kötést létesítő elektronpárok számára ebben a térrészben már nincs hely, ezért ezek a π-kötések a kötés tengelyére merőleges síkokban alakulnak ki.

Hirdetés

Bizonyos esetekben a kovalens kötés úgy jön létre, hogy az egyik atom adja mindkét kötő elektront. Az ilyen kötést datív kötésnek nevezzük. Ilyen például a CO-molekulában a harmadik kötés, amelyhez az elektronpár kizárólag oxigénatomtól származik.

A kovalens kötés speciális esete a delokalizált kötés, amelyben a kötést létesítő elektronpár kettőnél több atomtörzs vonzása alatt áll.

A kovalens kötés kialakulhat azonos atomok között. Az azonos atomok magja egyenlő erővel vonzzák a kötő elektronpárt, az ilyen kötés apoláris.

Ha különböző atomok között jön létre kovalens kötés, akkor a két atommag nem egyforma erővel vonzza a kötő elektronpárt. Minél nagyobb a magban lévő protonok száma, és minél kisebb az atom sugara, annál erősebb vonzó hatást fejt ki az atom a kötő elektronpárral. Ebben az esetben a kötés mindig poláris.

A különböző elektronnegativitású atomok között kialakuló kötést poláris kovalens kötésnek nevezzük.

Hirdetés

Ionos kötés

Az ellentétes töltésű ionok között elektrosztatikus vonzás alakul ki. Pozitív és negatív töltésű ionokból (kation és anion) áll.

Fémes kötés

Ha sok fématom közel kerül egymáshoz, akkor azok vegyértékelektronjai a többi atom magjának vonzó hatására leszakadnak az atomokról, és utána valamennyi atomhoz tartoznak. A fématomtörzsek között viszonylag szabadon mozgó delokalizált elektronfelhő biztosítja a fémes kötést. A delokalizált elektronok elmozdulása miatt a fémek jó hő-és áramvezetők.

Az atomok elektronegativitási értékei alapján tájékozódhatunk a kovalens kötés jellegéről. Az azonos elektronegativitású atomok apoláris, az eltérő elektronegativitású atomok apoláris, az eltérő elektronegativitásúak poláris kovalens kötést létesítenek.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!