A nukleinvegyületek

2 perc olvasás

I. A nukleotidok jelentősége

alapvető biológiai folyamatok nélkülözhetetlen résztvevői
energiatárolás és átalakítás központi vegyületei
a leggyakoribb nukleinvegyületek dezoxiribonukleinsav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS)

Hirdetés

több, egyszerű egységből épülnek fel
alkotói: nitrogéntartalmú szerves bázis, öt szénatomos cukor (ribóz vagy dezoxiribóz), foszforsav
mononukleid-molekula a fent említett alkotókból kondenzációs reakciókkal épül fel
autotrfóf élőlények a felépítésükhöz kellő energiát a Napból nyerik, majd kémiai energiává alakítják
heterotróf élőlények ezt a kémiai energiát veszik fel a táplálkozással
Adenozit-trifosztát (ATP): a biokémiai folyamatokban nagy energiájú kötést, általánosan előforduló molekula, a sejtben történő energiaátvitel legkisebb molekuláris egysége.

A nukleinsavakat Friedrich Miescher fedezte fel 1869-ben
nukleotidokból épül fel (egy nukleinsav felépítésében akár több ezer nukleotid játszhat szerepet)
nukleinsavak molekuláiban az egyes molekulák csak a nitrogéntartalmú szerves bázisukban térnek el
nukleinsavak szerkezetének elsődleges meghatározója a zsírsorrend
két természetesen előforduló nukleinsav létezik: DNS és RNS
mesterséges nukleinsavak: pl.: peptid-nukleinsavak (PNS), glikol nukleinsavak (GNS)

négyféle bázis: adenin, timin, guanin, citozin
két, egymással szemben lévő, ellentétes irányba futóláncból épül fel, amiket hidrogénkötések kötnek össze

biológiai működésük szerint csoportosíthatóak
- a. rRNS-molekulák: a sejtben lejátszódófehérjeszintézis helyein helyen található riboszómák
- b. tRNS-molekulák: megfelelő aminosavakat szállítja a fehérjeszintézis helyére
- c. mRNS-molekulák: fehérjeszintézisre vonatkozó információt szállítja
négyféle szerves bázis: adenin, guanin, citozin, uracil
térszerkezetük változatos

Hirdetés