Hirdetés

Varró Dániel munkássága

10 perc olvasás
Varró Dániel munkássága

Életrajz

  • Budapesten született 1977-ben.
  • József Attila-díjas magyar költő, műfordító.
  • Első verseit már 12 éves korában is elkezdte írni (1989).
  • A XII.kerület Németvölgy lakója, a „Mackós” iskola diákja volt.
  • 1996. érettségi: Alternatív Közgazdasági Gimnázium
  • Publikálta verseit és műfordításait különböző folyóiratokban, irodalmi lapokban
  • 5 önálló kötet (főleg gyerekeknek szóló), de más kötetek társszerzője is.
  • 1999: első kötete -> Bögre azúr
  • Második könyve: Túl a maszat hegyen (verses meseregény, 2003)
  • Harmadik kötete: Szívdesszert (2007)
  • Negyedik kötete: Akinek a lába hatos: Korszerű mondókák kisbabáknak (2010)
  • Folytatása: Akinek a foga kijött (2011)
  • Agócs Írisz megihlette őt: Nem, nem, hanem című könyve
  • Mikor megszületett második kisfia, akkor Pilisszentivánra költözött.
  • Gelencsér Zsófia a felesége.
  • Gyermekei: Varró János, Varró Mihály.
Hirdetés

Munkássága

Műfordítói tevékenységet végez, verseket, színdarabokat fordít. Drámafordításait és egyéb (önálló vagy másokkal közösen írt) színházi munkáit számos budapesti és vidéki színház tűzte műsorára. 1999 óta a József Attila Kör (JAK), 2005 óta a Szépírók Társasága, 2008 óta pedig a MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) tagja. Első költői sikerét – a Bögre azúr című kötet fülszövege szerint – 12 évesen (1989) érte el, egy eposztrilógiával.

Stílusa

Műveire jellemző más szövegek idézése: könnyen nyilvánul meg mások stílusában, ezt bizonyítja a Bögre azúr számos verse. Versei tudatosan ráépülnek, beszélnek azokkal a művekkel, szövegekkel, amelyek memoriterek, középiskolai tananyagként ismerősek a magyar olvasóknak, vagyis az átlagos irodalmi műveltséggel rendelkező olvasóiban megteremti a kapcsolatot a régi és a mai között. Üde, friss, kamaszosan őszinte hang jellemzi, ezzel belopja magát az ifjúság szívébe, ugyanakkor a középkorú és idősebb olvasókat felvidítja, meghökkenti merész szóhasználatával, a különböző nyelvi rétegek keverésével. Költészetére jellemző a nyelvi humor: játszik a nyelvvel, poétikai eszközökkel. Versei sok esetben egyben posztmodern nyelvjátékok érthetetlen szóképekkel. Verseire jellemző a zeneiség, a mondatlejtések és a rímelés. Újszerű tematika jellemzi: a hétköznapi, profán történésekben, mozzanatokban, a banálisban ábrázolja a különöst. Költészetén érezhető Parti Nagy Lajos hatása. Megpróbál különböző korszakokban élt költők stílusában írni (például Változatok egy gyerekdalra: Boci, boci, tarka…), de előfordul nála az argó, a paródia és az imitáció is. Többféle formát használ: szonett, ballada, elbeszélő költemény, episztola, stanza (olasz versforma), dal, stb.

Díjak:

  • Bródy Sándor-díj, 1999 különdíj
  • Új Magyar Hangjáték Díj, 2000 megosztott
  • Móricz-ösztöndíj, 2002.
  • Petőfi-díj (fiataloknak), 2002
  • Bárka-díj, 2003
  • Az Év Könyve, 2004
  • Gundel-díj, 2004
  • József Attila-díj, 2005
  • Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, 2007
  • NKA-ösztöndíj 2009 Színikritikusok díja – Legjobb új magyar dráma 2008/2009
  • Holmi versfordítói pályázat megosztott első díja 2010
  • XI. Győri Könyvszalon alkotói díja, 2011

Fordításai

  • William Shakespeare: 18. szonett, 35. szonett, 130. szonett
  • A. J. Lerner: My Fair Lady (Pécsi Nemzeti Színház, 2003)
  • Martin McDonagh: Vaknyugat (Pesti Színház, 2004)
  • William Shakespeare: Rómeó és Júlia (Új Színház, 2006)
Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!