Hirdetés

Szigeti veszedelem II. elemzés

6 perc olvasás

Szigeti veszedelem teljes mű elolvasása itt. 1, Műfaja: barokk eposz

Hirdetés


Hirdetés

2, Keletkezési ideje: 1645-46 telén

3, Írói szándéka: a szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatásával erkölcsi példát mutatni a magyarság számára + magyar nyelvű eposz megteremtésének kísérlete.

4, Forrásai:

  • históriás énekköltészet (Tinódi Lantos Sebestyén)
  • Vitézi költészet (Balassi Bálint, Rimay János)
  • Európai eposzköltészet (a műfaj mintát ez szolgáltatja)
  • Homérosz ésVergilius eposzai
  • Odüsszeia, Iliász Aeneis (énisz)
  • Tasso: megszabadított Jeruzsálem c. eposz

5, Témája: Szigetvár 1566-os évi ostroma. A mű gondolat menete: a török Isten büntetése a magyarság bűnei miatt, a várvédők minőségi fölénye a törökök mennyiségi fölényével szemben is dicsőséget arathat. A törökök győznek ugyan, de az erkölcsi győzelem a magyaroké. A várvédők a legkiválóbb erények testesülnek meg: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság. Ezzel mutat példát az egész magyarság számára. Minden magyarnak ilyennek kell lennie. A török sereg ezzel szemben széthúzó, hiányzik belőle az önfeláldozás kézsége, a bajtársiasság. Ők nem hazájukat védik, hanem számukra ez egy hódító háború.

6, Az eposz embereszméje: Zrínyi Miklós. Ő a kereszténység bajnoka (Krisztus katonája) Kimagaslik a többiek közül, nagyszerű katona, kiváló erényekkel rendelkező férfi. A hazaszeretet és Isten követése, parancsa vezérli. Benne is megvan az önfeláldozás kézsége, a bajtársiasság, a hazaszeretet. Méltó a vezér szerepe, ő a legkülönb az összes magyar közt. Misztikus hős.

Hirdetés

A mű szerkezete

A barokk eposz jellegzetességei: – In medias res kezdés – Keresztény kérdéskör (a magyarság bűnei miatt Isten a török támadással bünteti a magyarokat) – Költői képek, halmozások, zsúfolt körmondatok – Patetikus megfogalmazás – Mitológiai és alvilági elemek

Hagyományos eposzi kellékek: – Propozíció (témamegjelölés) „Fegyvert s vitézt éneklek” – Invokáció (fohász) „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt” – Enumeráció (seregszemle, ellentétes erők felvonultatása, mennyiségi, minőségi különbségek, erkölcsi fölény) – Állandó jelzők – Isteni beavatkozás (angyali légió, Mihály arkangyan, Alekto)

Zrínyi eposzának jellegzetességei: – Történelmi múlt (a magyarság bűnei) – A szigetiek esküje (V. ének, Zrínyi buzdító beszéde, aminek célja a meggyőzés, történelmi körképet ad a humanista érvények kifejezésre jutnak: keresztényhaza, család, tisztesség) – Főszereplők bemutatása (Zrínyi pozitív, mert Krisztushoz imádkozik, Szulimán negatív, mert alvilági lényekkel kommunikál) – Harcleírás – Szerelmi motívum (Delimán és Kumilla szerelme, mely Delimán és Rusztán párbajához vezet) – Váratlan fordulat (postagalamb) – Zrínyi mártíromsága (készül a halálra, mint keresztény vértanú) – A barokk látomások

A cselekmény három szálon indul: a, Isteni rendelkezés az égben: a török hódítás a magyarok büntetése az Úr fúriákért küld a pokolba, látomásos kép. b, Arszlán, budai pasa elhatározása (Szigetvár ellen indul) c, Zrínyi és a magyar védővárak bemutatása (Zrínyi imája) 15 énekből áll, terjedelmes bevezetés, amelynek célja: hihetővé tenni azt, hogy a nagyszámú török sereg mégis legyőzhető. A kisebb csatákban, portyázásokban mindig a szigetváriak győznek.

Csak a 7. énekben kezdődik a várostrom, a főcselekmény jellemző a szerkezetre az eposzi sajátosságok. – fohásszal indul (Szűz Máriához, a magyarok védőszentjéhez). – témamegjelölés: “fegyvert, s vitézt éneklek”. – seregszemle: a török és a magyar tábor bemutatása

Hirdetés

Epizódok láncolatából áll a mű

1, Szerelmi epizód: delimán és Cumilla szerelme (török). Deli Vid és Borbála szerelme (magyar) a hitvesi szerelem szép példája.

2, Galamb – epizód: a mű szerkezetében fontos szerepet játszik. Zrínyi levélben kér segítséget, amit egy postagalambbal küld el, de a levél a törökök kezébe kerül, akik egy végső ostromra szánják el magukat.

3, A 15. ének a végső ostrom bemutatása, Szulimán halála Zrínyi kirohanása, harca a török ellen.

4, Isteni igazságszolgáltatás az eposz végén: Zrínyinek és a szigetvári hősöknek a lelkét angyalok viszik a mennyországba.

5, A mű mondanivalója: három tábor áll szemben egymással: a törökök és a magyar várvédők, illetve a magyar várvédők és a többi magyar. Az író szigetvárnak hősiességével mutat példát az egész magyarság számára. Azt mutatja, hogy milyeneknek kellene lenniük az igazi haza szerető embereknek. A várvédők önfeláldozásával erkölcsi példát mutat Zrínyi.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!